Gergely András: Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Filózófiai Tanszékének története 1867-1918 - Fejezetek az Eötvös Loránd Tudományegyetem történetéből 3. (Budapest, 1976)
Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Filozófiai Tanszékének története 1867–1918
- 22 egyidejűleg kinevezték a pozsonyi jogakadémiára, s igy lemondott előadási jogáról. Tárgyköréül "A szellemi tudományok logikáját" kérte, e helyett viszont Medveczky a "pszichológia módszertana" tárgykör megadását javasolta. Indítványát azonban Pauer és Alexander is ellenezte, igy a Kornis által megfogalmazott tárgykört állapították meg. ^ A többi pályázó nem nyert bebocsátást az egyetemre. Indokolás nélkül elutasították a kortársak közt talán legtehetségesebb, koránt elhunyt Zalai Béla pályázatát a "filozófiai ismeretelméletből" A912/. 80 Hasonló elbírálásban részesült a tanszék későbbi c. professzor árnak, Szemere Samunak a folyamodványa is /1917/» /"A filozófia története a reneQ1 szánsz korától a XIX. sz. közepéig". / Lukács György kérelmét témaköre /irodalomesztétika/ és "személyes minősültsége" miatt /jogot tanult, doktorátusa óta még nem telt el háaom év/' is megtámadták. Beöthy László irodalomtörténész bebizonyította ugyan Petz Gedeon nyelvésznek, hogy irodalomesztétika létezik, Medveczky pedig Békefi Rémig szerzetes-történetirónak, hogy a személyi feltételekhez eddig sem ragaszkodtak mereven, s igy elérték, hogy a folyamodványt "érdemi elbírálás alá" vették, de a titkos szavazás op itt is elutasító eredményt hozott /1911/. Jászi Oszkár "szociológia" tárgykörét Pauer a jogi karhoz tartozónak érezte, s a folyamodványt oda kivánta áttenni /1904/. A kar azonban bizottságot küldött ki a kérdés tanulmányozására, s miután a bizottság véleménye is meg84 oszlott, a kar a vélemények kinyomtatását határozta el.
