Dénes Iván Zoltán: Szekfü Gyula magántanári képesítésének ügye 1914-1916 - Fejezetek az Eötvös Loránd Tudományegyetem történetéből 2. (Budapest, 1976)
III. Angyal Dávid jelentése
- 51 és familiárisok czimü értekezését. /Értek. A Történeti Tanulmányok köréből. M.T. Akadémia XXIII.k. J.sz. 1912./ A servi- ensek, officialisok és familiárisok helyzetét s jogviszonyait tárja fel e munkában végig kisérve a fejlődést Szt. Istvántól Verbőcziig. Támaszkodva a külföldi és hazai jogtörténet irodalmának és a magyar középkori forrásoknak tüzetes ismeretére oly következtetésekre jut, melyek új világot deritenek a magyar középkori viszonyokra. Szempontjai merészek, de módszere szigorúan tudományos és biztos kézzel rendezi a nagy anyagot. Téved abban a gondolatban, hogy a nem nemes familiárisok egységes társadalmi osztályt alkottak. Verbőczit is élesebben birálja, mint kellene. De úttörő munkában nehéz kikerülni a tévedéseket. A munkának nagy értékét abban találjuk, hogy kimutatja, mily nagy hatása volt a familiárisoknak a ban- derialis szerkezet alakítására és a középkori magyar közigazgatás szervezetére. A magyar "kis királyok" hatalmát és viszonyukat a királyi hatalomhoz csak akkor értjük meg igazán, ha a familiárisok hatáskörét nézzük Szekfü megvilágításában. Értekezésének jelentőségét eléggé jellemzi az a körülmény, hogy Erdélyi László és Tagámyi Károly, akiknek ellentéte a középkori magyar társadalmi és alkotmánytörténet kérdéseiben eléggé ismeretes, Szekfü munkájának dicséretében megegyeznek. Erdélyi szerint Szekfü akadémiai értekezése "igazán nagybecsű és hatásában jelentős nyeresége irodalmunknak". /Tört. Szemle 1913. 287. 1./ Tagányi Károly pedig "alapvető tanulmánynak" nevezi azt. /U.o. 525» 1./ A középkor vizsgálatából újra visszatért Szekfü a
