Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Karának ülései, 1970-1971/2 (HU ELTEL 11.a.15.)

1971. július 12. kari tanácsülés

о- с tipustól függően maga a tanár is ismerje a számítástechnikát, különösen annak saját tudományában alkalmazott módszereit ős lehetőségeit.

Természetesen, a számítástechnikai ismeretek oktatásának szélessége és mélysége attól függ, hogy milyen szakos tanárképzésről van szó.

A számitástechnika szempontjából a következő iskolatípusok szerinti osztályozást vettük figyelembe a tanárképzés tekintetében:

a/ általános iskolák és .általános gimnáziumok,

Ъ/ szakközépiskolák, ahol a számítástechnikai ismeretek tanitása valamely közismereti tantárgy keretében valósul meg, vagy esetleg különálló tantárgy keretében,

с/ szakközépiskolák, amelyekben számítástechnikai tagozati képzés van.

Az a/ csoportba tartozó iskolákban a számítástechnikai oktatást a matematika tárgy keretein belül kell megvalósítani, így az egyetemet, illetőleg főiskolát végzett matematika tanárok fogják a számítástechnikát oktatni.

A b/ csoportba tartozó iskolákban, ahol megfelelő terjedelemmel tanítanak matematikát, a számítástechnika oktatását - legalább is a megalapozást - e tárgynak kell vállalnia. Elképzelhetőnek tartunk olyan lehetőséget is, hogy a számítástechnikát az azt leginkább felhasználó tárgy keretei között is oktassák. /Pl. közgazdasági szakközépiskolákban a számvitel, vagy a statisztika keretei között./Р .

Ez utóbbi esetben a közgazdasági egyetemen, illetőleg a műszaki egyetemen képzett tan-árok feladata is lesz a számítástechnika Oktatása.

А с/ csoportba tartozó iskolák esetében is további két típust különböztetünk meg: az egyik a híradástechnikai szak- középiskola, amelyben elektronikus számítógép-műszerészek képzése folyik, a másik olyan közgazdasági szakközépiskola, amelyben beosztott szervezőket és programozókat kepzünk.