Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Karának ülései, 1969-1970 (HU ELTEL 11.a.13.)

1970. március 25. kari tanácsülés

/

D. D. IVANENKO TUDOMÁNYOS MUNKÁSSÁGA

Ivanenko Dmitrij Dmitrijovics 19o4-, jülius 29-én született Poltava városában, tanári családban, itt végezte középiskolái tanulmányait és tanárként dolgozott. 1926-ban végezte el a Leningrádi Egyetemet, ahol Rozsgyosztvenszkij, Lukirszkij és Friedmann wlőadásait hallgatta. Még diákkorában publikálta első, a kvantum—mechanikával foglalkozó dolgozatait és részt vett fizikusok ülésein. 1929 és 1931 között az újjászervezett harkovi ukrán fizikai-műszaki főiskola elméleti fizika-professzora. Ivanenko kezdeményezésére 1929-ben Harkovban összehívják az első szovjet elméleti fizikai konferenciát, Kezdeményezője, majd tagja a "Physikalische Zeitschrift der Sowjetunion" c. uj központi folyóirat szerkesztőségének. Ezt a folyóiratot 192>-3Ö között nyugateurópai nyelv-kon adtak ki, ez tögörijotte először egységbe a szovjat szerzőket és jelentette meg Dirac, Bloch és mások cikkeit.

1931-ben, Loningrádbe való visszatérése után Ivanenko Joffe akadémikus fizikai-műszaki főiskoláján dolgozik, mely abban az időben a szovjet fizika központja volt. Ivanenko itt végzi a mag proton-neutron modellje, a magerők első elmélete és a maghéj- elmélettel kapcsolatos közismert munkáját, magfizikai szemináriumot vezet, kezdeményezi az 1933-as I. összövetségi szovjet magfizikai konferencia összehívását /a konferencián részt vett Dirac, Francis Perrin, Joliot és mások/.

A konferencia szervező bizottságának elnöke Kurcsatov, tudományos titkára Ivanenko volt. Az első szovjet kozmikus sugárzást kutató expo clici ót, amely Örményországban az Alagoz hegyen végezte kutatásait, szintén Ivanenko szervezte,

D. Ivanenko Harkov, Leningrád, Tomszk, Kijev, Moszkva egyetemein és számos más felsőfokú intézményeiben tanszékvezetőként és elméleti fizika-professzorként működött, Rádióelőadásokat tartott és a sajtóban cikkei jelentek meg Moszkvában, Leniugródban, Tbilisziben, Jerevánban és más városokban.

D. Ivanenko 193o-tól professzor, doktori disszertációját 194-o-ben védte meg. A szinchrotron-sugárzás feltételezéséért 1951-ben állami kitüntetést kapott, Ivanenko tudományos eredményeit közel 15o dolgozatban publikálta szovjet és külföldi folyóiratok hasábjain. E dolgozatait a kvantum-nechr.nikának, az elemi részecskék elméletének, a kozmikus sugárzásnak, a szinchrotron-sugárzásnak és a gravitációnak szentelte. E munkákat számos tudós fejlesztette tovább, többek között Heisenberg, Schrödinger, do Broglie, Yukawa, Dirac, Max Born,

Schwinger, Wheeler, I.E. Tamm ós mások, az uj nemzedék tudósai közül pedig Trader, Schmutzer, Trautman, Perez, Gupta, Dürr és mások, Ivanenko munkatársai és tanítványai között van prof. Szokolov, prof. Ro- gyicsev, Mamaszahlisztov akadémikus, a Grúz ТА tagja, prof. Mirianasvili, dr.Kurdgelaidzo, dr. Kerimov, dr. Muhtarov, Vlagyimirov, Naumov, Kolosz- nyikov, Maldibajova docensek és még számos szovjet és külföldi tudós.