Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Karának ülései, 1968-1969 (HU ELTEL 11.a.12.)
1969. március 19. kari tanácsülés
2 Tudományos kutató munkáját széleskörűen és eredményesen végzi, amit a külföldről és hazai vonalon egyaránt megnyilvánuló nagy érdeklődés, "továbbá tudományos előadásai, szakközleményei igazolnak. A gyógyhatású növényi anyagok közül első sorban alkaloidok /tropán-, indolvázas, dohány-, ill, mák.alkaloidok/, valamint illóolajok képződési és megoszlási kérdéseivel foglalkozik a szervdifferenciálódással összefüggésben, Ennek során korszerű vizsgáló módszereket alkalhisztokémfat.fotometriát, máz, így az ízotoptechmkat, kromatográfiát^míikroszkoptechnikat,stb. E mellett a "Magyarország Kulturflórája" c. akadémiai kiadvány réízé- re összehasonlitó szövettani vizsgálatokat is végez gyógy- ás kultúrnövényeken. Kutatási eredményei közül néhányra utalva megemlítjük, hogy kolchicinnel polipÄdizalt Datura fajoknál az alkaloidtartalom 30-40 %-os emelkedését mutatta ki. A Datura innoxia termesztésére néz ve pedig kísérletesen megállapította a legkedvezőbb tenyészterületet a jobb alkaloidpradukció és levélhozam tekintetében. Összehasonlitó rendszertani vizsgálataival felhívta a figyelmet arra, hogy az Euró- paszerte Datura metel néven ismert és termesztett gyógynövény valójában az amerikai eredetű Datura innoxia, amely az ázsiai származású D. meteltől egyes anatómiai, morfológiai, fitokámiai bélyegekben különbözik; bebizonyította, hogy e sajátságok alkalmasak a két faj megkülönböztetésére, s igy a felcserélés elkerülhető. Datura vizsgálatai nak anyagából állította össze gyógyszerészdoktori disszertációját. Summa cum laude eredménnyel 1959-ben avatták gyógyszerészdoktorrá. Ezután több éven keresztül, fejlődésalaktani vizsgálatokkal összefüggésben tanulmányozta az összalkaloidtartalom alakulását, és az egyes alkaloidkomponensek megoszlását, valamint biogenetikai összefüggésüket a Datura stramonium 4 variálásában, továbbá a Datura innoxiában és az eredeti Datura metelben. Ritmikus ontogenetikai változást állapított meg nevezett fajokban, mely 2, ill, 3 maximummal jelentkezett a különböző szervek vonatkozásában. A hioszciamin és szkopolamin ellentétes irányú metabolizmusa, valamint intermedier alkaloidok fellépése számos biogenetikai következtetés megtételére adott módot.
