Eötvös Loránd Tudományegyetem Történettudományi Karának ülései, 1953-1956 (HU ELTEL 10.a.1.)

1956-05-26 kari tanácsülés - 1./ A kari történeti oktatási felülvizsgálat tapasztalatai - 2./ Jelentés a történelem szakos hallgatók 1955-56 iskolai évi hospitálásáról és gyakorló tanításról

34-4o ­Birő Sándor reflektál ezután a hozzászólásokra, Véleménye szerint a JJtéz valóban sokat tehetne,különösen a fegyelmezetlenek megne- velése tekintetéhen. Azt azonhah nem lehet^mondani, hogy a rossz viseHeádésért és a rossz helyesírásért kizárólag a középiskola és az általános iskola felelős, mert a hallgatók egy része szakérett­ségis. Elmondja, hogy a Módszertani Bizottság a II. és I. éves hallgatókkal ankétet rendezett s röpdolgozatot Íratott arról, hogy milyen érzésekkel jöttek az egyetemre,,milyen módszerekkel tanulnak, sth* b^ből a kh. 12o rendkívül tanulságos dolgozatból kiderült, hogy az I.éven még szinte áhitatos^érdeklödéssifel nézik az egyetemet, fegyelmeggttebbek,^de a II.évtol kezdve fokozatosan elromlanák, egyetem a hallgatók nevelése tekintetéhen komoly hajok ég teendők^vannak. A helyzetért nem egészen a középiskola a felelős, - Lukács Térézről elmondja, hogy elsőfcs tanításán beteg is volt és szinte legyőzhetetlen kisebbrendűségi érzés következtében csaknem mindent elfelejtett, amit tudott. Lukács Teréz nagyon sajnálnivaló teremtés, most is kórházban ápolják* Idejében több segítséget kellett volna neki adni* Tragikus, hogy nincs elég tanítási óra lehetőség arra, hogy a gyengébb hallgatók többet gyakoroljanak. Lederer ^mma Szintén megállapítja, hogy az I.éves hallgatók fe­gyelmezettebbek, de véleménye szerint a helyesírási hibákat nem lehet a szakérettségisek körére szorítani, ezért pedig a középis­kola és az általános iskola is felelős. A fegyelmezetlenség való­ban egyetemijxíK jelenség, de a jómodor, tiszteletlenség stb. kérdése már nem kapcsolódik szorosan a fegyelmezetlenség kérdései közé, ezen a vonalon a DlSz-nek igenis komoly feladata volna már az I.évtől ifizdve. Török Bmőné szerint az a baj, hogy a Disz alapszervek vezetői sokszor nem Ítélik el a kisebb fegyelmezetlenségeket^ s igy az egyetemi Disz vezetőség &шт tud segíteni, mert ezekről az esetek­ről nem értesül. Sokkal szorosabb kapcsolat kellene a tanszékek és az alapszervi DjSz-vezetőség között, A tiszteletlenség inkább a középiskolából kerül az egyetemre. Ezzel a kérdéssel a pedagó­gusoknak komolyabban kellene foglalkozniok, mert ez az egész ok­tatási rendszer kérdése, és a Disz maga ezt ©am tudja megoldani. Biró Sándor szerint a legkirívóbb esetkk összefüggnek a középis­kolának egy olyan korszakával, amikor ott az avantgardizmus ural­kodott, és ezeksüt a hallgatók éppen most vannak az egyetemen. Szalóki Lambert szerint helyes lenne, ha az Egyetemi Ifjúság foglalkoznék a viselkedés, öltözködés stb. kérdésével.

Next

/
Oldalképek
Tartalom