Eötvös Loránd Tudományegyetem Történettudományi Karának ülései, 1953-1956 (HU ELTEL 10.a.1.)

1956-05-26 kari tanácsülés - 1./ A kari történeti oktatási felülvizsgálat tapasztalatai - 2./ Jelentés a történelem szakos hallgatók 1955-56 iskolai évi hospitálásáról és gyakorló tanításról

GM /3zikossy/- 41 ­I. T ó t h Zoltán: .Azt hiszem, egyetértenek az elvtár­sak abban, hogy bármilyen hasznos és gyümölcsöző volt eddig is és lenne bizonyára még továbbra isx megbeszélésünk, vitánk a jelentés felett, úgy hiszem, hogy mégis be kellene zárni, hogy az alapvető tanulságokat le tudjuk belőle vonni. A magam részéről úgy találom, hogy a felsorakoztatott öt javaslattal úgy hiszem, egyetérthetünk ás ezeknek további sorsáról gondos­kodnunk kell. Ehhez, még hozzátenném Szalóki elvtárs hozzá­szólása alapján, hogy talán őt mint javaslattevőt és Szilá­gyi elvtársnőt, mint a DISz képviselőjét megkérhetnénk, hogy gondoskodjanak róla, hogy az egyetemi ifjúság lapja és a Szabad Ifjúság ilyen kérdésekkel is foglalkozzék, akár olyan kapcsolatban, hogy innen Írnak oda cikkeket, akár úgy, hogy őkl foglalkoznak ezekkel a kérdésekkel, amelyek látszólag másodrendüek, de a szocialista értelmiség kialakítása szem­pontjából xadtsÄZLü valóban fontosak. A módszer az eljárás gyakran megduplázza az erőt és a sikert megsokszorozza, úgyhogy ezzel is érdemes foglalkozni. A hozzászólásokból úgy veszem ki, hogy Biró elvtárs el­hangzott jelentése #ó munkát tükröz, amit annál szívesebben szögezek le, mert nem egy esetben a módszertani kabinet mun­kája, ha nem is éppen ellenséges, de gyakran nem a legjobb indulata atmoszférában bonyolódott le és mind szakmai, mind politikai, mind pedig erkölcsi szempontból is könnyen meg­fogalmazott és nem megalapozott vádak érték ниижк a módszer­tani kabinet munkáját. Úgy látom, hogy itt rendes, tisztes­séges és eredményes munka folyik és kérem a tanszékeket is, hogy a jövőben különösen arra való tekintettel, hogy a szak­mabeli felkészítés «zm egyetemi munkának nem utolsó fontossá­gú kérdése, minél nagyobb mértékben támogassák a munkát, bírálják, segitsék mindenféle lehető eszközzel. Ezzel ezt a napirendi pontot lezárom és nagyon megkérem az elvtársakat, hogy hozzák meg azt az áldozatot, hogy hallgassák meg Hegedűs Viktor beszámolóját. t Hegedűs Viktor aspiráns beszámol tanulmányi mun­kájáról. Elmondja, hogy szakmai vizsgáit már letette, csak a filozófiai vizsgája van hátra ás jelenleg a disszertáció­ján dolgozik. Diaszertációs témájával kapcsolatban jelzi, hogy talán kifogásolható témaválasztása, hogy nem helyes rög­tön összefoglalással kezdeni, főleg egy kandidátusi érteke­zéssel, de nincs garancia arra, hogy ezen a téren hosszú időn át is elkészülnének részletmunkák. A következőkben ismerteti disszertációjának egy részletét,az 1790-1830-as korszakra vonatkozó részt. Lederer Emma: Egy sereg hozzászólnivalóm volna főképp az Engel János Keresztélyr61 mondottakhoz, de az idő előrehaladott volta miatt nem mondhatom el. Kérem Hegedűs elvtársat, keressen fel ás akkor megbeszéljük. Különben a Schlözerről mondottakkal teljes mértékben egyetértek. Engelt illetően ezt nem tudnám elmondani. I I n c z e Miklós: Magyon késő van, inkább megelégedé­sünket fejezzük ki. Egyetértek Lederer elvtársnövel. Hegedűs elvtárs felolvasása komoly felkészülést mutat és a cél itt az volt, hogy meglássuk, elég elmélyülten ás szsíh színvonala­san foglalkozik-e a dolgokkal.

Next

/
Oldalképek
Tartalom