Eötvös Loránd Tudományegyetem Történettudományi Karának ülései, 1953-1956 (HU ELTEL 10.a.1.)

1954-04-29 kari tanácsülés - 1./ Az egyetem Ókori Történeti Tanszék munkájának megvitatása - 2./ Az új tantervjavaslatok megvitatása

szétört 'netet, régészetet, stb./ nem tanulna,, holott az ország. népinek ftrdekl » óse ilyen térgyek irhát riési. zt sajátms - is állandóm tapasztalja, amikor a Dunekotrő Vállalattól в bányavállalatokig sokfelé ismeretterjesztő régészeti előadások; t, szemináriumokat tart. Ilyen örvendetes tünetek mellett nem mellé es, ho az e yetem- r 1 kikerül fiatal tanárok ebben a tekintetben ? legkisebb konkrét tudással se rendelkezzenek. Idegennyelvü irodalom olvasása nélkül nem lehet kutatómunkát végezni, márpedig a hallgatók az esetleg me tanult oroszon kivül más idegen.lyelvet 'Italában ne ismernek, ha a középiskolában be is vezetjük egy nyu ati nyelv tanulásit, azt az a etemen a halig t«k el fogj к felejteni, l.z el terjesztésnek ezekre a szempontokra is ki kellene terjeszkednie.

hinkovics István docens leszögezi, ho . amit az'el '6-'a okkal kapcsolatban p. hallgatok vé’e-n' ,yér 1 mondott, az nem néhány kiváló hallgató V l esinye volt, he í gyengébb szakérettségisek vé e \ ye is.'

ле akarja az el a árok Jelent rág't leszállítani,'de vannak na is olyan el -ad 'sok, amelyek a jegyzet felolvasó -bői Ш пак, зз nagyon kérd 'see, hogy ez meg éri-e az illető óraszámot. ’bban, logy a ma yar- történ a 1 érásza ко sok érdeklődése inkái b a magyar felé fordult, ■ • ét-sár- telenül rész к van az ottani jobb kádereknek is, de ebben annak is szerepe van, hogy a magyerőszakosok le t Inak menni az eredeti forrásokig, a történelemiszakon pedi. ezt énpen a hellgrt nyelvtudásénak hl 'nyakiatt na у részt nem, lehet magién i.

1,l‘<;th holtán d - án r 'műtat erra, hо,, у tu 1 a jdoakér>рва régen is mi - dig egyszakossá;-; volt, ha két- vagy háromszakospágnak nevezték is, mert a h^l> gat ok csak а у szakkal foglalkoztak alaposabban, ezen- kiv 1 az egyes szakok ekkor nem voltak olyan na.. .méretűek, mi t r.a, mikor pl. a tört énelemezek magában foglalja az egész e yete es és nemzet i tört' etet. álmari ja, ho у amikor r ári zsben járt e eterr.re> a szakok nem voltak olyan nagyok, ö ma-a kétszakos volt, középkori- újkori történeti ér nemz ti tört net szakon, emellett földrajzszakos is volt: e у-két gyakorlaton vet rá zt, elv- dásokra nemigen járt. hét fakult ást végzett, 6 felvett ár x? is volt, ebb.l >- legkomolyabb szemináriumot hallgatott és amellett zenével fо lalkozott.

Кálunk а na у «zakók ár önmagukban is le alább át szakot Jelentenek, aradox dolognak hangzik, de Így van: minden két szak e szak és az egyszakok is kátszakok. Jól képezni csak egyszakosokat. lehet, mert a hallgató: tel esit képessége és az évek г. 'та is korlátozott, és nem is lehet kit zni minden tudomány - egtenitását 4-5 va у ek-'r 6 ív alatt sem.

Felvet dött a nem kötelező előad'sok hallgatása. Itt nemcsak arról van szó, ,.o у Visszaeshet'ink a szabad bölcsészet módszerére, h nem egy в у szerű sz ke'gr.l. maga részér 1 tehát nem vetné fel a kérdést feltétlenül olyan formában, aho у an Incze ótiklós vetette fel, hane- úgy, hogy bban az esetben, ha a kétezekosság elkerülhetetlenné v'dik,- ami könnyen lehetséges - eg. ев pontokon lehűt talán valamit könnyíteni és menteni a két szak köz 1 az e yik szuK tökéletesen hi ny z^ minima11« feltételei tekintetében, mert legfeljebb arr 1 le ,et szó.

íz elhangzottakat összefoglalva, leszögezi: megállapith tjük, ho у egyes apróbb részletek hói eltekintve в tanúésülős tagjai a yetértet-