Eötvös Loránd Tudományegyetem Történettudományi Karának ülései, 1953-1956 (HU ELTEL 10.a.1.)

1956-07-14 kari tanácsülés - 1./ Prémiumok kiosztása - 2./ A Rákosi ösztöndíjakra vonatkozó pályázatok elbírálása - 3./ A különböző tanszékeken meghirdetett pályázatokkal kapcsolatos beérkezett pályázatok elbírálása

- зо Varga János dékánhelyettes elnök: Akkor azt is meg fogjuk nézni.

I n c z e Miklós: Réti elvtárs nem olvasta, de ezt csinálják évek óta, másfél éve. Ez tehát a felelősség alól való kibújás.

Én a következő véleményt adtam: "Szamuely Tibor "A KMP megalakulása" cimü kandidátusi disszertációját - mint tanszékvezető - áttanulmányoztam. Fenntartva annak lehetőségét, hogy a munka bizonyos átdolgozásra szorulhat, illetve bizonyos megállapitásai joggal vitathatók, a disszertációban Szamuely Tibor elvtárs nézetem szerint kétségkivül bizonyságot tett arról, hogy képes egy tudományos téma önálló monografikus feldolgozására. .Szamuely Tibor - számos dogmatikus megállapítása ellenére, amelyek azonban nem általában jellemzőek a munkára - önálló következtetéseket vont le a felkutatott meglehetősen széleskörű forrásanyagból és mind forráskezelési módja - bár etekintetben is vannak kifogásolnivalók - mind elemsEzési készsége véleményem szerint megüti a tudományos monográfia mértékét. Ami Szamuely elvtársnak az egyetemes történetben - 3zükebben a leg- ujabbkori egyetemes történetben - való jártasságát, szakmai felkészültségét illeti: véleményemet a legutóbbi kari tanácsülésen már kifejezésre juttattam.”

Varga János dékánhelyettes: Ismertetem Kató elvtárs levelét:

"Szamuely Tibor dolgozatát 6-7 hónappal ezelőtt olvastam, nem azzal a szándékkal,- hogy arról véleményt Írjak. A dolgozattal most sem rendelkezem ás ezért ismereteimet nincs módomban felfrissíteni. Hogy a felszólításnak mégis eleget tegyek, néhány benyomásomat - emlékezetem szerint lejegyzem. Kérem észrevételeimet ilyen értékűnek felfogni.

A dolgozat mintegy 300-350 gépelt oldal, a KMP megalakulásával foglalkozik. A KMP megalakulásának előzményeit és kezdeti tevékenységét terjedelmes, általános történeti keretbe illeszti, amely a Tanácsköztársaság megalakulásáig tárgyalja az eseményeket. A kérdés irodalma meglehetősen gyér és lapos. Szamuely dolgozatának általános összefoglaló része ügyesen rendszerez, de a szakembernek nem sok újat ad. A szorosabban vett témájára vonatkozólag több uj, még az irodalomban meg nem világított kérdést tárgyal: pl. a KMP ideológiai állapotát és ennek elméleti gyökereit és az oroszországi magyar hadifogolymezgalmat és kommunista szervezkedést stb. Itt-ott még érezhetők a dolgozaton a személyi kultusz maradványa egyes vezetők személyek tevékenységének megítélésében ás nyilatkozataik forráskritikát nélkülöző átvételében. Legfőbb fogyatékossága a munkának műfaji és módszertani tisztázatlansága, amely bizonyos felületességre vezet. Túl sok az általános történeti rész és a szorosan vett témájának feldolgozásánál sem támaszkodik elég széles forrásanyagra. Forráshasználatát nehéz