Eötvös Loránd Tudományegyetem Történettudományi Karának ülései, 1953-1956 (HU ELTEL 10.a.1.)
1956-05-26 kari tanácsülés - 1./ A kari történeti oktatási felülvizsgálat tapasztalatai - 2./ Jelentés a történelem szakos hallgatók 1955-56 iskolai évi hospitálásáról és gyakorló tanításról
- 32 ilyeneket nem szabad továbbvinni, I.Tóth Zoltán dékán bejelenti^ hogy Orosz Ilona is azok közé tartozik, akik nem fognak tanári pályára kerülni. Sajnos, elég késön érkeztünk el oda, hogy elég bátrak legyünk ahhoz, hogy felszámoljuk ezt a lehetetlen helyzetet. Orosz Ilona tanulmányi munkájával kapcsolatban^olyan helyzetben van, hogy az egyetemről lényegében való eltávozása már folyamatbem van, A második félév folyamán a kari vezetés a Tanulmányi Osztállyal és pártszervezettel egyetértésben felmérte a helyzetet és a legsúlyosabb esetek közül nem egyben már megoldódott a probléma, mások esetében pedig folyamatban van a megoldás, ugy-diogy javulás lesz ezen a téren, Lederer ^mma kérdezi, hogy történt-e salami azokkal: a II,éves hallgatókkal, akik mint ismétlők újra nem válnak be, I.Tóth Zoltán dékán kijelenti, hogy ezeknek az ügyeknek az elin- tézese is folyamatban van. Bíró Sándor a dékán kérdésére elmondja, hogy az elhalt hallos eivtárs í*unkcióit átmenetileg felosztották. Az irodalomtan it ás módszertanát átvette Kanizsai Nagy Antal és az órákat ő adta; a hallgatók hospitálásának és gyakorló tanításának látogatása azonban nem volt kielégítően megoldva, Bencsáthné látogatta a IV.éveseket, de egyedül nem volt képes ezeket jól látogatni. ®gyet-kettőt Biró elvtáry is látogatott és vállalta az összes /nyelvszakos és magyar szakos/ hallgatókról jelentés készítését, ami két hónapi munkát jelentett. A jövőt illetően talán Ágoston elvtárs tesz felterjesztést, hggy hallos utódlását minél előbb oldják meg. Hollós eivtárs^ az" adminisztratív teendők ellátásával van megbízva. Talán az lesz a megoldás, hogy kanizsai Hagy Antal kinevezését fogják kérni, A földrajzos9knál sincs módszertani előadó, hasonló* a helyzet a fizikusoknál is, akik látogatását az ottani tanszékről három docens és egy adjunktus vállalta. Ök kijártak, de az elbíráláshoz nem szóltak hozzá, mert a középiskolai módszerekhez^nem értenek. Végeredményben ott nem volt sem aki a vezető tanárokat látogassa, sem aki a hallgatókat Összefogja, ugy-r hogy ^rettenetes"” zűrzavar keletkezett^ módszertani kabinet felszámolása következtében. Biró elvtárs úgy tudja, hogy ott Nemes Sándort kérik fel, hogy vállalja a biológus és földrajz szakos hallgatók módszertani irányítását. Inoze Miklós megnyugtatónak tartja, amit a dékán Orosz Ilona ügyében és hasonló ügyekben mondott. Orosz Ilona ügyét tavaly helytelenül állítottak be, taggyűlésen is foglalkoztak valahogy helytelenitоen ezzel a kérdéssel, olyan értelemben, hogy a tanszék mit csinál munkás-parászt szakérettségis hallgatókkal. Incze elvtárs átengedte Oroszt, mert annyit éppen tudott, de nyilvánvaló, hogy nem alkalmas tanári pályára. Erre a rektor elvtárstól e£y levél érkezett, hogy addig foglalkozzék a tanszék ezzel a hallgatóval, mig eredményesen le lehet vizsgáztatni. Incze elvtárs véleménye szerint ilyennek többé nem szabad előfordulnia. I«Tőth Zoltán dékánx rámutat, hogy az egyetemen való tanulás bizonyos minimális" minőségi feltételeket is magában foglal és szorgalommal valahogy átlendülhet egy hallgató a minimumon, de még mindig nem üti meg azt a minimumot, amire egy tanárnak szüksége van. Ezzel a jövőben a kar számolni fog.