Eötvös Loránd Tudományegyetem Történettudományi Karának ülései, 1953-1956 (HU ELTEL 10.a.1.)
1956-05-26 kari tanácsülés - 1./ A kari történeti oktatási felülvizsgálat tapasztalatai - 2./ Jelentés a történelem szakos hallgatók 1955-56 iskolai évi hospitálásáról és gyakorló tanításról
Gl- 26 hogy a szakmai tudás elvi szilárdságával, a marxista világnézet elsajátitásával nincs baj. Sajnos, ez a megállapítás nem érvényes a hallgatók többségének anyagtudására és szakdidaktikai ismereteinek alaposságába, "Tény-anyag tudást nézve a hallgatók helyzete nyugtalanító”, Írja egyik III. éves hallgatónk /Petur/, a másik pedig - noha kitűnő rendű /Molnár János/ - ehhez hozzáteszi: "tárgyi' ismeretem inkább csak átfogó jellegűnek, mint részletekbe menő alaposságúnak bizonyult," A hospitálások és gyakorló tanítások valóban ezt igazolták. A hallgatók marxista világnézete szilárd; átfogó jellegű ismereteik biztosak. Ezzel szemben eseményekre, nevekre, évszámokra, apró, színes epizódokra alig emlékeznek, pedig ezeknek tudása nélkül középiskolában nem lehet jól tanítani. A szakdidaktikai ismeretek alaposságának hiánya a módszertani oktatás csökkentésének logikus következménye. A módszertani képzés 1953-54-ben még heti 2 ó- rával két'féléves volt, egész évben tehát 60 órát tett ki. Ez lehetővé tette az elméleti anyag előadása mellett a rendszeres iskolalátogatást és az egyetemen rendezett kísérleti tanításokat is, tehát az elmélet és gyakorlat annyira kívánatos egységét. 1954-55-ben az akkori III. évesek - a mostani Tf. évfolyam hallgatói - már csak heti 1 órát kaptak két félévben s még az idén az első félévben heti 1 órát. Ez összesen kb, 42 óra volt. Az uj egyetemi tanterv azonban ezt 13'redukálta heti 1 órára, tehát összesen évi JO órára. Az ünnepek és más egyetemi szünetek miatt kieső órákat leszámítva a folyó iskolai évben а III. éveseknek mindössze 24 módszertani órát lehetett megtartani, x azaz a két év előtti helyzethez képest a csökkenés közel 60$-os. Ugyanakkor pedig a jó gyakorláshoz elengedhetetlenül szükséges módszertani anyag жшх mennyisége 50$-kal növekedett, mert most már a középiskolai anyag mellett' az általános iskolai történelemtanítás módszertani anyagát is meg kell tanítani. Minden hozzáértő előtt nyilvánvaló, hogy összesen 24 óra alatt lehetetlen az elengedhetetlenül szükséges elméleti anyagot előadni, és az anyag gyakorlati felhasználását iskolalátogatásokon és egyetemi kísérleti ói'«kői. szemléltetni. Ezt az igazságot még jobban kiemeli az az aránytalanság, mely a szakmai és pedagógiai-didaktikai órák száma között mutatkozik: 24 óra a szakmai és egyéb anyag elsajátítására - 2 óra az irodalmi és történelmi módszertan, azaz a szakmai anyag gyakorlati megtanításának előkészítésére. Nyilvánvaló, hogy itt a pedagógia és a pedagógiai gyakorlat olyan lebecsülésével állunk szemben, mely a tanárképzésnek nemsokára jóvátehetetlen károkat okoz. Ez pedig akkor történik, amikor a Szovjetunióban a módszertani órák számát az eddiginek kétszeresére emelték.
