Eötvös Loránd Tudományegyetem Történettudományi Karának ülései, 1953-1956 (HU ELTEL 10.a.1.)

1956-04-29 kari tanácsülés - 1./ Feladataink a XX. kongresszus tükrében - 2./ A kabinettagság és a hallgatók tudományos munkájának kérdései - 3./ Hegedűs Viktor II. éves aspiráns beszámolója munkájáról

Anemzetközi kapcsolatok kiépítése kulturális vonajlon és ar hallgatók proletár nemzetköziségre való nevelése szempontjából is rendkívül szükségszerű. Éppen ezért nagyon fontos, hogy hall­gatóinkat minél nagyobb számban tudjuk külföldi tanulmányútакта kiküldeni. Ez a művészettörténész hallgatók egy csoportjával si­kerülni is fog. Legnagyobbrészt - folytatja - salját anyagi erő­forrásaink ésszerű felhasználásával, másrészt szambbjöhető anya­gi erőforrások megnyitásával a következő évek során egy olyan rendszert próbálunk kiépiteni, hogy minden évben egy bizonyos évfolyam hallgatóit valamelyik baráti országba küldjük par na­pos, vagy esetleg 1 hetes tanulmányútra. Most szeptemberbenvagy októberben a jelenlegi III.éves volt történelem-magyar szakos hallgatókat - az egész évfolyamot - szeretnék kiküldeni Csehszlo­vákiába. A költségek fedezéséhez hozzá fognak járulni az egész illető évfolyam által a DISz keretén belül megrendezett különbö­ző összejövetelek, klubesték stb. bevételei is, s igy nagyon mél­tányos, hogy a tanulmányúton is mindannyian résztvegyenek. A költségek másik részét az állami keretből kívánja kigazdálkodni az állami vezetés, de az OM messzemenő támogatására is szükség van: egyrészt egyes rovatokról^bizonyos összegeket át kellene csoportosítani külföldi tBnulmányutak céljaira, másrészt még ezen túlmenően is szükség lenne 1-2 ezer forintra, amely összeg tekintetében a dékánhelyettes Ladányi elvtérs segítségét is kéri. Azt nem nagyon fogjuk tudni biztosítani - fejezi be a dékánhelyet­tes - hogy a hallgatókkal kiküldendő oktatók kiutazási köitéégeit ig teljes egészéiben fedezni tudjuk, de az illető oktatók remélhe­tőleg készségesen fogják maguk fedezni utazásuk költségeinek fenn­maradó részét. Incze Miklós teljesen egyetért a dékán referátumának elvi részé- vei, a JÜU kongresszus tanulságaival kapcsolatban mondottakkal. Meg kell vizsgálniлezt a kérdést a hallgatókkal való foglalkozás tekintetében. Idevág az is, hogy a megtartandó tanszéki értekez­leteken a tanszékek munkájára konkretizálva kell megvizsgálni a kongresszusb 1 adódó kérdéseket,^pl. azt, hogy a hátralevő okta­tási időszakban az előadások során mit kell másképp oktatni, mire kell felhívni a figyelmet. Vonatkozik ez a szemináriumi mun­kára és az államvizsgákra is. А XX • kongresszus szellemét kellene érvényesíteni a felvételi vagy elhelyezési bizottságok és a kari tanácsülés szerepe tekin­tetében is. Fontos, hogy a felvételi* vagy elhelyező bizottság elnöke megfelelő hatáskörrel rendelkezzék,#hogy érdemben tudja intézni az ügyeket, megbeszélve a megfilelő szervekkel. Kari ta­nácsülésen csak a vizsgákkal kapesolatos elvi kérdéseket kellene megbeszélni, nem azt, hogy hogyan kell vizsgáztatni. Ea a kari tanácsülés csak olyan kérdéseket tárgyain meg, amelyek valóban ide tartoznak, akkor érdemben az eddiginél jobban segítheti az állami vezetést. Ea a tanácsülés tagjai látják, hegy amit itt felvetnek, azt a dékán is képviseli, s az tükröződik az OM hatá­rozataiban is, akkor nagyobb lelkesedéssel fognak résztvenni a tanácsülésen. A demokratizmust érdemben kell érvényesíteni, nem kell nagyon sok embert meghivni а кэ.ri tanácsülésekre, i, Valóban fontos a tanszékeknek a személyzeti osztállyal yal6 együttműködése. Nagyon egészségtelen, na a tanszékvezetofc, akiknek év befejezése után lehessen megejteni.

Next

/
Oldalképek
Tartalom