Eötvös Loránd Tudományegyetem Történettudományi Karának ülései, 1953-1956 (HU ELTEL 10.a.1.)

1955-12-19 kari tanácsülés - 1./ A vizsga előkészítés kérdései - 2./ A Tudományos Bizottság munkaprogramjával kapcsolatos kérdések

- 10 indokoljuk: a tudományos bizottság rendezvényeinek fontos hivatása, hogy fokozottan felhívja a figyelmet egyes területek művelésére, hogy a karon folyó tudományos munkásságot sokoldalúan mutassa be /igy a régebb és újabb korokkal foglalkozó rendezvények arányosan oszlanának meg az év folyamán a havi üléseken/, végre, hogy a közreműködő oktatók a munkában arányosan vegyenek részt. Az ülésszak tematikájának javasolt legújabb kori történeti kérdések nem egy speciális probléma köré csoportosulnának, ш igy a bizottság az ezideig beérkezett indítványok közül a következő témákból javasol az üléssaak keretében tartandó előadásokat:

Kató István: Az 1918-as polgári forradalom a polgári irodalomban.

Biró Sándor: Történelemtanításunk haladó vonásai a XIX. század első felében.

Dolmányos István: Orosz-magyar haladó kulturális kapcsolatok a dualizmus korában.

Aradi Nóra aspiráns: a polgári művészetelméletek Magyarorszá- , gon századunkban

Galántai József: A párizsi 194-7-es békeszerződéssel kapcsolatos kérdések.

Develo Irén: Az 1918-as januári sztrájk és a magyarországi szociáldemokrata párt, '

Pölöskei Ferenc az 1868-as Asztalos vezette parasztmozgalom történetéből.

Siklós András: A dolgozó parasztság helyzete és mozgalmai a gazdasági válság kibontakozásának időszakában. Szabad György: A zsellérilletmények kérdése a magyar jobbágyfelszabadítás idejében.

Tóth Ede: A magyar birodalom koncepciója és az 1867-es

kiegyezés.

Varga János: Nógrád megye jobbágy népe a polgári forradalom napjaiban.

Tekintettel arra, hogy az Újkori Magyar Történeti Tanszék még további indítványokat terjesztett be, kérem a bizottság javaslatait ezekkel együtt megvitatni. A bizottság végül azt javasolja, hogy az ülésszak két félnapot vegyen igénybe, úgyhogy az ülésszak keretében tartandó előadások száma, tekintettel a, várható hozzászólásokra és kívánatos vitákra, nem haladhatja meg a négyet.

Kérem at. Kari Tanácsülést, hogy a kari tudományos bizottság előterjesztett javaslatait megvitatni és a rendezvények tárgyában határozatot hozni szíveskedjenek. I.

I. T ó t h Zoltán dékán egyetért Vayer elvtárs javaslatával, hogy legyen meg a keleteurópai ülésszak, azután a Rómer Flórisról való megemlékezés és végül Lederer elvtársnő előadása. Indítványozza, hogy a Kelet-Európával foglalkozó ülésszak február 10-2 körül legyen, mert széleskörű mozgósítást kell végezni és más feladatok is vannak. Az ülésszakhoz ki kell választani délelőttre kát terjedelmesebb előadást, délutánra pedig ha rövidebbek hármat, ha hosszabbak, kettőt. Ennél* több előadás nem 1 ehet.

Lederer Emma professzor indítványozza, hogy valami profilt kellene kialakítani az egyes ülésszakok számára. Például lehetne bizonyos fokig egységes historiográfiái ülésszakot szervezni. Gondol például Tóth Ede, Aradi Nóra és Kató István tanulmányaira. Nagyon fontosnak találja még Galántai és Pölöskei elvtárs előadását,az 1868-as Asztalos mozgalom nagyon szép lapja a magyar történelemnek. Az utóbbi két előadás ugyan nem