Eötvös Loránd Tudományegyetem Történettudományi Karának ülései, 1953-1956 (HU ELTEL 10.a.1.)

1955-11-18 NYIK és TÖK együttes kari tanácsülés - 1./ „A tanár egyéniségének szerepe a nevelésben”

természetesebben és minél közvetlenebbül. A tui is és az élettapasztalat aoj a nekünk u, bizonytalanság legyőzésének eszközét..

A műnk .3* ét p£3*aezteeárraazásu hallgatóinknak ez a két alapvető rétege a kiemelkedők, akik igazán a íagjóbbaknak tekinthetők és akik az innen kikerülő tan írok derékhad /1пьк ez mitanak. Nem egyforma segítségre szorulnak, tilg &z első csoport az alkotó munka jegyében tudományos és

tan úri p :iy a* a egyformán mint a legkiválóbbak fognak körül/

ni, a sokkal szálesobb m isik rétegnél nehézségeket kell ; legyőzni. Úgy vélem azonban, hogy itt is alapvető föladat a tudás vágyának felébresztése bánátik. Ugyanis négy év utón kikerülnek körünkből, tanári kollektívába jutnak, ahol tál n olyan magus órás» ámuk lesz, sogy nagy Iciozattal folytathatják csak művelődésüket. Ha ezekben ш ébresztettük fel a tudás iránti szeretötet, mag 521 a fejlődésük, el fognak sekélyesedni. Ha azonban ezt sik€tt*ült felébreszteni, ez lesz a legnagyobb eredmény.

Mindahhoz, amit Bóka elvtárs a tan ri egyéniség hatáséról beszélt, azt kivánaм hozzáfűzni, hogy ha ezek & tanítványok aktiv és alkotó tagjai lesznek a szocialista társadalomnak, tudósok és taaúrok, akik vezetik majd a r íjuk bízott újabb ifjúságot, akkor ez lesz a mércéje a mi tanári és egyéni műnk nknak.

Van-e ^laLőcinek hozzászólása? Amennyiben nincs, felkérem Bók t. elvt.<rsat, szíveskedjék viaszolni,

Xxx

Bóka L akié: Kedves Lilvtársak! Megköszönöm azt a türelmet, amellyel meghallgattak és megköszönöm a hoz-