Eötvös Loránd Tudományegyetem Történettudományi Karának ülései, 1953-1956 (HU ELTEL 10.a.1.)
1955-09-01 oktatói értekezlet
/László/- 17 / «rillt aas ifjúsági egységnek olya» érte meatse, hogy aki sa es •gyeti шел v?as, az am* a tti asooialista if jussunk, ka* itt тЛг különösebb ne^kUlönböztetéa еруе* .еяег. káros Аз helytelen lenre. JKz az értelmezés első sorban a fruniá uouztály vezetőaserepét ém ezzel járó politikai r.evelS feladat Ь kát tagadta vagy hallgatta ifi, Ez a* álkácZHAt jelei.tkezetk áároius stun I*. аЫша# : o.ry n«e foglalkoztunk kielégítően elsősorban а Яшковаi*ármazáш hall -játékkal, Ы*й>ъ vedig csak eaetle.-vaen fo lalkozumk velük. késik ily««., kétségtelenül teljes j6szándéktól vezérelt irányelve 1953 jtfritiiMt után az volt egyetemünknek, hogy emelnünk kell a követejL»^Rjf«kvt# a mély tudenanyoaeágot kell megválósitári az •g/et* turn, W Ц|1Щ tanulás tudományos kritériumait kell e»6e sitenUnk. ,,'oföA sok he . L továbbira is. de ez u állá sport nem ^izáaeoxt kellően a hallgatбк izinvcaalával, talán tulmag^sra szarta а -зз intet* Az a két irányelv - a sttSbadverseny éa ugyanakkor a tudományos színvonal omlós* - ellentétben állt egymással és arra az ered* menyre vezetett, hogy néhány hallaté nagyon axép eredményekét ért el, de u^ygrakkor a iemorrtolódások megnövekedtek és nagyon ;okaa sem tudták ség a kiöl gitö szintet sor. tfxrt ni. Amiket 0 dékán a vizst&aátlakokról eitaoi. Jött, ások ztegyea jól rámutat ak ezekre a problémákra* bem szerepeit a dékáni előterjesztésben, hogy mi nea a mi ssin- vonalurknak megfelelő környezetben neveljük a ball at'kát, Ьяге» azok olyan könnyesetben élnek, a&ely tele van a felülnit kispolgári, snazehlsts stb* nézetekkel, л» égisz magyar érteik!ség körében wk sűu:tísnféle helytelen és a szélső pólusokon ellenséges irányzat Ír «rótt lábra, eot kap hangot is. A márciusi irány- vor.ajd eilen elég »yilt ellenzéki fórum lépett fel irodalmunk* ban. A jelenlegi p rtvonal eile, i burkolt vf. il irodaiul front ig«m kosaoiy befolyást gyakorol & fcali utókra. ízekkel a t í^yetekkel sbássolsunk kell. Ennek első következése, bogy ш elég általában politikai munkánk er^uitésíről, általába a «**ak- mai szia vonal erősítéséről és általában a ka 1 Igát ókkal velé irtán« iv tbizl«Ikesáarél beszelni, hares sag kell keresni чгок** a «vOfvkrét megnyilatkozások t, amelyek elsősorban az iroetjom vonalárai R ansierosl pártvonal ellen irányelvek* Ankétek, viták, hallgatókkal vnlc külön beszélgetések formájában meg keli tárgyalnunk politikánk legfontO;mb> kér a párthatározat nagyon nyomatékosan leszögezi a liberalisms felszámol^sáriak szükségét* Írnek a karosak abban kell aegsyil- vánuijaia tiáxusik, hogy a legteljesebb következe tea léggel o*eabe kell uaájjRWik az említett káros nézetekkel és ezeknek see»:i teret se« szabad engedni az oktatásban* Persze ez nem jelenti azt, hogy ne igyekezzünk vitatkozni és-meggyőző módszerekkel élni* Fagyó» о inján kell bánul az a&miisztrativ essköz Cikkel* .Imi tamozeküRket illeti - folytatja Fanák elvtára - ha voltak és tannak ia bízoryos helyes kezdeményezéseink, két lényeges hibája van a tanuz ki smll ak: 1. aagye»i пеку »értékben vonatkozik sakk is ■■ V X kai v*j egyéni ^ foslaizszá* elxuúty^jolása, Ыдздуо* kö^öat^aeég# különösen a aunkás-parnazt származású hallgatók egyéni fejlődése irmjt- •, A suit félévb«* tanszékünkön gyakorlatba« esetleges volt а» «тек u*e.. javitá.jára irányul' .'.unka.. Az újkori magyar tans». к«» r.a ja* soa h '11.; st« esik egy oktatóra, ’u>y^hogj- .{gondoltak arra, ’ogy e»s tana? ékaídcef/egyhttiiülködve ezeket a feladatokat jobb un fogják »eg-