Eötvös Loránd Tudományegyetem Történettudományi Karának ülései, 1953-1956 (HU ELTEL 10.a.1.)

1955-01-14 kari tanácsülés - Napirend előtt: Fülep Lajos professzor megjutalmazása 40. szolgálati évének betöltése alkalmábó - 1./ Az állami ideológiai oktatás kérdései - 2./ A módszertani alapelvek végrehajtása karunkon - 3./ A felszabadulás megünneplése karunkon

.'Sog

mokon nem kielégítő a polgári történetírás bírálata. Csak helyeselni tudja Makkai^elvtársnak azt a javaslatát, hogy ezt egy konkrét problémával kössék össze és azt behatóan elemezzek, hogy a hallgatók is megtanulják elemezni a polgári müveket és ne formális bírálatokat mondjanak. Formálisan bírálni könnyű. A hallgatóknak el kell sajátítani a bírálat módszereit.

Szó volt az aktualizálásról is. A régi vulgáris módszerek valóban eltűntek, de a helyükbe egy tiszta szakszerűség, szinte azt lehet mondani, politikáfctlanság kezd lépni. A finomabb módszerek alkalmazására tág lehetőség van,.bőségesen lehet kapcsolatot teremteni a korábbi korszakok problémáival anélkül, hogy az a hajánál fogva • előrángatott lenne. Csak az ilyen aktualizálások lesznek majd hatékonyak.

Az, hogy a koreferátumok messze elmaradnak színvonalban a referátumoktól, kötelességükké teszi mind a módszertani bizottságnak, mind pedig az egyes tanszékvezetőknek, hogy a koreferátumok kérdéseit is vitassák meg saját körükben és a helyes módszereket dolgozzák ki. Bizonyos mértékben azonos értékű elbírálásban kellene részesíteni, mint magukat a referátumokat, hogy ne tekintsék ezt másod- vagy harmadrangú feladatnak, mert megközelítően olyan alapos felkészültséget - követel meg. Magyarázzuk meg a szemináriumi hallgatóknak ennek fontosságát és a tanszéken erre nézve kialakult módszereket következetesen tartsuk be.

Nem szerepelt a hozzászól Is ok keretében, hogy sok esetben a szemináriumi jegyek megállapítása nehézségbe ütközött. A szemináriumvezetők törekedjenek arra, hogy az első órától kezdve aktivizálják a kevésbbé mozgékony hallgatókat, találják meg azokat a finomabb módszereket, amelyeken keresztüli megszólaltathatják őket és akkor egyszerre lesz alapja működésűk elbírálásának. Ha a szemináriumvezető jóí végzi munkáját, akkor megtalálhatja annak lehetőségét, hogy reális osztályzatokkal tudjon bírálni a félév végén.

Lederer elvtársnő felvetette a szemináriumok és a kötelező előadások óraszámának összefüggését. Valóban, ez a probléma úgy áll, ahogy ő elmondta. Kéri Lederer elvtársnőt, de a többi elvtársakat is, hogy tegjrenek konkrét javaslatokat ebben a tekintetben. A racionális, jó javaslatokat a minisztérium is megfelelőképpen fogadná. Különösen a másodéves kétszakos hallgatókkal kapcsolatban kér tanrendi javaslatokat, mégpedig a legsürgősebben.

Hogy a másodéven is legyen szakszeminárium, ez feltétlenül helyes gondolat. A módszertani alapelvek szerint a szemináriumok tudományosan többé-gevésbbé megoldott problémákkal foglalkoznak, a szak- szemináriumok pedig az önálló kutatás mezejére is kezdenek átlépni. Nehéz köztük merev különbséget tenni. Nem volna helyes, ha akadályoznék a szemináriumi referátumkészitőket abban, hogy önálló eredménvek- hez jussanak és ilyen esetek történnek is, ugyanakkor viszont a szak- szemináriumokon már meg kellene követelni, hogy önállóan dolgozzanak és az eredeti gondolatokat is meg kell követelni.

Helyes lenne? ha a hallgatók más évekről is felvennének fakultativen szakkollégiumokat. Ennek semmi akadálya nincs. A dékán elvtárs maga is olyan szakkollégiumot szándékozik tartani, amely anyagánál fogva a második évhez tartozik és számit is rá, hogy a másodévesek közül, ha nem is sokan, mert nagyon meg vannak terhelve, de néhány hallgató résztvesz. A következő években minél nagyobb szabadságot" kellene biztosítani a szakkollégiumok és a szakszemináriumok hallgatásánál. Már a második év második felétől kezdve feltétlenül- 26 -