Eötvös Loránd Tudományegyetem Történettudományi Karának ülései, 1953-1956 (HU ELTEL 10.a.1.)
1955-01-14 kari tanácsülés - Napirend előtt: Fülep Lajos professzor megjutalmazása 40. szolgálati évének betöltése alkalmábó - 1./ Az állami ideológiai oktatás kérdései - 2./ A módszertani alapelvek végrehajtása karunkon - 3./ A felszabadulás megünneplése karunkon
27 "helyes a szakszeminárium hallgatása, főképpen a harmadévben, mert ez egészséges átmenetet teremt a szakdolgozat felé. A negyedik évfolyam második félévénél a szakszemináriumi hozzájárulást úgy, ahogy Hanák elvtárs felvetette, a maga részéről is helyesli, ez nem igényel minisztériumi hozzájárulást, úgyhogy ezt lezárt kérdésnek tekinthetjük és tanszék ilyen értelemben előkészítheti feladatait. Ez persze nemcsak a negyedéven a magyar történeti tanszék problémája, mert más témájú szakvizsgái dolgozatok is léteznek, úgyhogy az illetékes tanszékek hasonlókép foglalkoznak a hallgatókkal ilyen szakdolgozati gyakorlatok formájában. Ez esetben is igen nagy gondot kell fordítani arra, hogy az elbírálás lehetősége fennálljon, úgy kell velük foglalkozni, hogy meg lehessen állapítani vitézkedésük értékét. A kutatásban való önállótlanság a bírálatban való ügyetlenség és járatlanság párja. A most megindított "Bevezetés a történettudományba” cimü kollégium nagyon sokat fog segíteni, más felkészültséggel foglalkoznak majd a forrásokkal és a tudományos apparátussal, ismerni fogják az alapbibliögrafiákat. Megfelelő költségvetési keretet kell biztosítani arra, hogy a módszertani kabinet az alapbibiio- grafiákkal rendelkezzék. Az első évesek jövőre már egészen máskép fognak ügyeskedni. Törekedni kell arra, hogy xfe ha kiadnak egy-egy témát különösen a magasabb évfolyamokon, akkor ne rágjanak mindent a halig-.tök szájéba, hanem inkább jelöljék meg azokat a módokat, ahogy önállóan össze tudják állítani az anyagot. Persze az ’alapokat azért meg kell adni, a részletesebb bibliográfiát ismertetni kell és annak használatát is ellenőrizni, örömmel értésültünk arról, hogy a hallgatók kezdik megszeretni a politikai gazdaságtant és hogy jól bevált annak az első évre való beosztása. Ebben már eleve biztosak voltunk, ezért javasoltuk, de öröm hallani, hogy javaslatunk reális és jó volt. Ami a marxizmus területén a szemináriumi munkát illeti, iszt itt nem is javasoljuk azt a radikális változtatást, amelyet a történelem területén végrehajtottunk., mert ott annak nincsenek meg a feltételei. Az eddigi alapelvek megfelelőek és a politikai gazdaságtan tanszéke azoknak megfelelően is járt el, ami természetesen nem jelenti azt, hogy ne törekedjék lasssnkint - sokkal lassabban, mint a többi diaz ciplinákban - a minél nagyobb önállóságra a referátumok készíttetésénél. Éppen a következő héten készülünk a levelező tagozat kérdéseinek beható megvitatására. A felmerült helyes szempontokat fel fogjuk használni a módszertani bizottság által rendezett"megbeszélésen. Minden szakmából,minden tanszékről lesz valaki jelen, akit kér is, hogy a tanszék tapasztalatait a tanszékvezetővel való megbeszélés után ott tolmácsolja. A szemléltető, eszközök használatának problémája körülbelül egy évvel ezelőtt már felmerült, körkérdést intéztünk a tanszékekhez, kértük, jelöljék meg a hiányokat és tegyenek javaslatot arra, hogy mire lenne szükségük. Itt még orrúi is szó van, hogy bizonyos anyag létrehozását el kell indítani, mert nagy hiányok vannak. Ezt a 4tavalyi, érdektelenségbe fulladt javaslatát megújítja. Javasolja, hogy egyrészt a módszertani bizottság második félévi munkatervébe iktassa be a szemléltetés kérdését,(másrészt felkéri a tanszékeket, bog;/ először is írják össze, hogy milyen" szemléltető anyaggal rendelkeznek, jkláfitse valaki, a megbízott a tanszékről egy hónapon belül, február 15-éig é-s ügyekkor mellékeljék szít is, hogy mi hiányzik a térképekből és a szemléltető eszközökből,
