Eötvös Loránd Tudományegyetem Történettudományi Karának ülései, 1953-1956 (HU ELTEL 10.a.1.)
1955-01-14 kari tanácsülés - Napirend előtt: Fülep Lajos professzor megjutalmazása 40. szolgálati évének betöltése alkalmábó - 1./ Az állami ideológiai oktatás kérdései - 2./ A módszertani alapelvek végrehajtása karunkon - 3./ A felszabadulás megünneplése karunkon
2оГ Z ád о г Anna kifejti, hogy tapasztalatai szerint a hallgatók nem tudják önállóan egy bizonyos tárgykörben az anyagot a könyvtárakban és más helyeken megtalálni. Az anyagkereséshez roppant ügyetlenül és önállótlanul nyúlnak hozzá. A költségvetés nem támasztja alá elegendőképpen a szemléltetést. A szemléltetés úgy kellene a hallgatóknak, mint egy kisz,áradt alföldnek az eső. A földrajzi tájékozatlanság elképesztő. A Salamis-féle esetnél sokkal bontóbbakat is fel tudna sorolni. A fiatalságnak még a második világháborúval kapcsolatosan sincsenek földrajzi emlékeik. Nem sikerült olyan térképeket találnia sem a Kossuth Lajos-utcai boltban, sem másutt, ahol sok városnévx lenne. A diapozitiv lemezek tekintetében is óriási hiányosságok vannak. Nem tudunk uj diapozitiveket csináltatni és például pusztán ebből az okból nem lehetett megtartani egy kitűnő diákköri előadást. A hallgatók maguktól nem keresik meg a térképén az egyes események helyét, de ha megmutatjuk neki, azért rendkívül hálásak. V á c z у Péter kéri annak tisztázását, vájjon nem kellene-e külön foglalkozni már az első évben a többiek sorából kitűnő hallgatókkal, mert akkor a többiek is próbálnának bejutni ebbe a társaságba. Csatlakozik Lederer elvtársnőnek ahhoz a javaslatához, hogy már a második évfolyamon el kell inditani a magasabb igényű szemináriu. mókát és itt hangsúlyozni kell, hogy a hallgatók választhassák meg az általuk hallgatandó szakszemináriumokat és tanárokat. így kapcsolatba kerülhetnének egy tudományos személlyel és az illető szakmával. Aki a kétszakosok közül magát magyar szakosnak tartja, ne legyen kötelezve történelemből magasabb fokú szeminárium hallgatására, ezen a téren lehet engedményt tenni. Alsóbbfoku történelmi szemináriumot azonban legalább egyszer a magyar szakosoknak is végig kell hallgatni, amely általános instrukciókat tartalmazna a tudományos kutatás tekintetében, hogy ne legyenek kétségeik afelől, hogy egy-egy kérdésben milyen kézikönyvek és kutatási,lehetőségek állanak fenn. Nagyon fontos az az előbb emlitett lehetőség, hogy egy-egy hallgató közelebbi kapcsolatba juthasson egy professzorral vagy előadóval, mert az illető oktató nevelné őt, gyakran foglalkoznék vele, értékes ösztönzéseket és felvilágosi tásokat adhatna. Végül visszatér arra, hogy meg kell teremteni a választás lehetőségét, hogy a hallgató az első vagy második év után válasszon magának valamilyen szakmát, mert az abban való elmélyedés során kitűnik, hogy milyen képességei vannak és a kiemelkedő hallgatókat megkülönböztetett elbánásban lehet részesíteni, velük mélyebben és erősebben kell foglalkozni és valahogy rávezetni őket arra, hogy tudományos problémákkal is foglalkozzanak. Makk a i László a minisztériumi látogatások alapján szerzett tap a sztalatairól számol be. Igen jó benyomása volt a szemináriumok módszereiről, a hallgatók tervszerű és nagyon jó munkájáról és arról, hogy általában elég akti van viszonyulnak a munkához. Külön megemliti, nelyeselte, hogy a három általa meghallgatott szeminárium meglehetősen különbözött a módszerek tekintetében. >t Törekedni is kell arra, hogy a szemináriumok szinesek, többfélék legyenek. A szemináriumvezető felkészültsége? tapasztalatai és temperamentuma szerint máskép kell vezetni a szemináriumokat. Kevésbbé pozitiv eredményeket mutatott fel azután a hallgatóság a vizsgákon. Miután maga hallotta egy-egy témából az előadást, a szemináriumot majd a vizsgát, kiváncsi volt arra, hogyan egyesül a vizsgán a tankönyv, az előadás és a szemináriumi anyag. Szeretett volna közbevágni a vizsgán: hiszen együtt hallottuk az előadást és a szemináriumot, ott bőven szó volt a homéroszi korszakról, miért nem beszél róla a hallgató. Nem tudják beleépíteni a feleletbe az előadást és- 23 -
