Eötvös Loránd Tudományegyetem Történettudományi Karának ülései, 1953-1956 (HU ELTEL 10.a.1.)

1955-01-14 kari tanácsülés - Napirend előtt: Fülep Lajos professzor megjutalmazása 40. szolgálati évének betöltése alkalmábó - 1./ Az állami ideológiai oktatás kérdései - 2./ A módszertani alapelvek végrehajtása karunkon - 3./ A felszabadulás megünneplése karunkon

ЮН

tudományosságára a tudományos apparátusra, a forrásra való hivatkozásban. Meg kell követelni a szakszemináriumokra való alapos felkészülést és^a politikai tanulságok levonását, A múltban általában elvetettük az erőszakos aktualizálásokat, de a mai élet számára fontos tanulságokat mégis le kell vonni, ettől ma már szakszemináriurnáink nem tartózkodnak.

Sgy ponton nem ért egyet a referátummal. Nem szavad összekeverni a szakszemináriumot a szakdolgozat megvitatásával. A helyes sorrend az, hogy szakszemináriumi referátumból kinőhet szakdolgozat, sőt ez kívánatos is, de nem jó az, hogy a szakdolgozatból szakszemináriumi referátum készül, mert ezzel degradáljuk a szakszemináriumot a szak- dolgozatok bemutatására. Éppen ezért kértük a minisztériumtól, hogy a negyedik év második félévében már ne tartsunk szakszemináriumot, mert ez akadályozná a szakdolgozat készítését, hanem szakdolgozati gyakorlatok legyenek. A dékán elvtárs tudja, hogy ezt hogyan kívánjuk megoldani.

Lederer Emma rámutat arra, hogy a különben igen kitűnő referátum nem eléggé tért ki arra, hogy mit jelent módszertani szempontból a kéfezakosság. Egyes tanszékek kétszakosokat, mások egyszakosokat oktatnak. Miképpen van meg^karunkon kialakuló kutató szemináriumoknak a lehetősége kétszakosság esetében? Utalt erre jelentésében, úgy érzi, hogy ez alapvető módszertani kérdés. Legalább a második év második félévétől kezdve hallgathassanak a hallgatók szakszemináriumot, mert ez késziti őket elő a szakdolgozat megírására, de ez kapcsolatos az óraszámok redukálásának lehetőségével. Nagyon fontos a szakszemináriumok kérdése, de nem lehet a negyedévre koncentrálni. Már a második c. áss második félévétől hallgathassanak szakszemináriumot, a harmadik évben lehetőleg kötelező legyen. Szorosan összefügg az óraszám, a kétszakosság és a szakszemináriumok kérdése.

Csanádi Györgyné közli, hogy a politikai gazdaságtan oktatása kitűnő eredménnyel járt. Arra a kérdésre, hogy milyen legyen a viszony a jegyzet, tankönyv és az előadás közt,választ ad az a megoldás, amelyet mi választottunk. A kiadott szovjet tankönyv lehetővé tette, hogy ne kelljen a programmot teljes zsúfoltságában leadni, hanem kitérhettünk egy-egy probléma mélyebb előadására, egyes klasszikus polgári kös gazdászok elméleteire, ezáltal az előadások sokkal polemi- kusabbakká váltak. Most már sokszor vetik fel a harmadéven a hallgatók, hogy már látják, mennyire nehéz tudomány a marxizmus-leninizmus, néha azt is eltúlozzák, de kétségtelenül megnőtt a tárgy tekintélye. Tanácsot kér arra, hogy bevezessék-e a referátumos szemináriumot, mert a szemináriumon mégis anyagszerüen meg kell vitatni a hallgatókkal az értékelméletet és más különböző elméleteket. Kísérletképpen azt csináltuk, hogy 2-3 témából adtunk ki referátumot. Nagyon bevált a politikai gazdaságtan első évben való bevezetése. Színvonalasak a feleletek és a klasszikus anyagot is olvassák. Harmadéven már nehéz elérni, hogy a hallgató elolvassa a Tőkét, első évben azonban elolvassák az eredeti munkákat. Látszik a feleleteken, hogy a Tőke vagy Engels valamelyik munkája alapján készültek a vizsgára.

Segítséget,kér abban a tekintetben, hogy több szakmai vonatkozást tudjanak beledolgozni az előadásokba. Hanák elvtárs már megígérte, hogy erre javaslatokat tesz és ezt kéri más szaktárgyak vonatkozásában is.- 22 -