Eötvös Loránd Tudományegyetem Történettudományi Karának ülései, 1953-1956 (HU ELTEL 10.a.1.)
1955-01-14 kari tanácsülés - Napirend előtt: Fülep Lajos professzor megjutalmazása 40. szolgálati évének betöltése alkalmábó - 1./ Az állami ideológiai oktatás kérdései - 2./ A módszertani alapelvek végrehajtása karunkon - 3./ A felszabadulás megünneplése karunkon
4 kába. Erre Sinkovies elvtárs pélkákat hoz fel az egyes tanszékek gyakorlatából. A különböző formák lényegükben egy cél felé haladnak: a történettudomány megszerettetése, a tudomány eredményeinek és módszereinek egyetemi szinten való megismertetése felé. Utal arra, hogy a művészettörténeti és^régészeti tanszékek jellegüknél fogva ezen a téren bizonyos fokig más feladatok előtt állanak, náluk fokozott jelentőségük van az egyéni jegyzeteknek. Rámutat, hogy az I.évesek részére tartott Bevezetés a történettudományba c. előadás régi hiányt pótol, hiszen a történetszakos hallgatók az első évben eddig nem kaptak egységes képet a történettudomány feladatáról, módszeréről,forrásairól, a történetirás fejlődéséről. Helyes lenne ennek e kollégiumnak két félévre való kibővítése. Megemlíti azt az elmúlt félévben tett kísérletet, bogy a nem történetszakosok részére megadják elsősorban a saját studiumtlk szempontjából szükséges történeti tájékozottságot. Kifejti, hogy az elmúlt félév tapasztalatai teljes mértékben igazolták a szakkollégiumoknak mint a tudományos munka eredményes iskoláinak jelentőségét és ezt konkrét példákkal támasztja alá. Véleménye szerint kívánatos volna, hogy a hallgatók viszonylag^több szakkollégium közül választhassanak, érdeklődésüknek megfelelően, s utal arra, hogy a szakkollégiumok témájának megválasztásakor megszívlelendő a régészeti tanszékek eljárása: olyan témák elővétele, amelyekkel a főkollégiumok viszonylag kevesebbet foglalkoztak. Helyes volna, ha a szakkollégiumok követelménye egyik irányitó szempont lenne a tanszékek tudományos tervének összeállításához. Utal arra, hogy az előadások eredmérjyesebbé tételéhez hozzátartoznak szemléltető eszközök, térképek, grafikonok, képek, múzeumlátogatások. Ezen a téren a régészeti tanszékek igen komoly erednie-^ nyékről számolhatnak be,^viszont a művészettörténeti tanszék munkáját gátolja a szemléltető anyagnak részben hi?nyos és elavult volta. Szemléltetés terén a történeti tanszékek közül, egyedül az újkori egyetemes tanszék emelkedik ki. Kifejti a térképekkel való szemléltetés fontosságát, és evvel kapcsolatban konkrét eseteket is említ. Rámutat, hogy a gyakorlati foglalkozások keretében a nyelvtanulás terén vannak komoly eredmények, amelyekben az idegen nyelvi lektorátus sikeres munkája tükröződik, ögyik gyenge pontba szakérettségisek nyelvtudása terén mutatkozik, akik íemaradásukat^egyeterni idejük alatt nem tudják behozni, A latintudás hiányai er& en éreztetik hatásukat. Az anyagkövető szemináriumok magasabb fórunknak adták át a helyüket, de ezen a téren is sokszor nehézségeket okoz a hallgatók hiányos nyelvtudása. Az egyetemes történeti tanszékeknek komoly eredményeik vannak a tárgy megkedveltetése tekintetében, ami az uj kétszakosi- tott hallgatók esetében nem kön yü dolog. Afelsőbb évfolyamokon a szemináriumok eredményes munkát végeztek a hallgatók tudom?myos nevelése terén. Pl. a III.évesek magyar történeti szemináriumai vagy egy kisebb időszakot öleltek fel, vagy pedig egy kérdés^ fejlődését mutatták be hosszabb korszakon végig. A referátum-témák összeváloga- tásában az a helyes szempont érvényesült, hogy a^hallgatók sokféle fórrá sári у aggal és mii degyik forrásfajtának használatával is megismerkedjenek. Kevesebb eredménnyel jártak a korreferátumok, aminek fő oka az volt, hogy a hallgatókban kevésbé van kifejlődve a tudományos bírálat szelleme és módszere. Eredményesen dolgozott a szemináriumok színvonalának emeléséért az újkori egyetemes történeti t an- szék.
