Eötvös Loránd Tudományegyetem Történettudományi Karának ülései, 1953-1956 (HU ELTEL 10.a.1.)

1954-11-27 kibővített kari tanácsülés - 1./ Hallgatók és volt hallgatók pályadíjainak, valamint az oktatók prémiumának átadása - 2./ Oktatási és nevelési kérdések a karon

¥- 3 és Irodalomtudományi Kar tanszékeivel tartott tanterviaKg megbeszélésen figyelemremélté javaslatok hangzottak el. Nagyobb szabadságuk lengyen a hallgatóknak a szakszemináriumok mellett a szemináriumok megválasztásában. Több évfolyam hallgatói dolgozhassanak egy-egy szemináriumon, az alsóévesek tanulhassanak a felsőévesektől. Ea a különféle évfolyamok gyakran nem is ismerik egymást, egymástól elszigetelten élnek. A Diákszálló ezen a téren sokat segit, a lányok Diákszállójában több évfolyam hallgatói laknak egy szobában.

Ugyancsak sokat Ígérő forma az intézeti est, amelynek keretében a tanult anyaghoz kapcsolódóan a^t an székek nemzeti kultúránkat, a^természettudomány,teghnika fejlődését akarják ismertetni, és más, a '•örténeti és általános műveltséget mélyítő programmokat terveznek, Helyes^kezdeményezés a történeti tanszékek munkatervében múzeumok és kiállítások látogatásának rendszeresítése, vetítettképes előadások rendezése. Itt csak az volna a fontos^hogy a tanszékek közösen állapítsák,meg az intézeti est időpontját, számolva a hallgat ók elfoglalt sá; -aval,

A tanszékek és a hallgatók kapcsolatát nyilvánvalóan elő fogja mozdítani az a terv, hogy a tanszéken dolgozók rendszeresen felkeresik a Diákszállót% bekapcsolódnak a Diákszállóban folyó vitákba, segítik a hallgatókat^ vitás kérdéseik,megoldásában, Ez a kezdeményezés találkozik a hallgatók kívánságával is. A pártfaliújság egyik cikke, amely a Ménesi-uti Diákszállóról ir, hívja a kari vezetést és ts a tanszékeket, hogy minél többször jöjjenek el és nézzék meg közelről a Diákszálló életét, Ugyancsak felvetette est a kérdést a DISz tegnapi küldöttgyűlése is.

A tanszékek nevelési tervei sok hasznos gondolatot, kezdeményezést tartalmaznak és nagyon értékes tanulságokat fognak szolgáltatni a tervek megvalósítása során, Egyik tanszék tapasztalatai hasznosak lesznek a többiek számára, Kívánatos volna, hogy a tanszékek egymást segítsék nevelési tapasztalataikkal. A kari ülésen is érdekes volna egy-egy tanszéknek nevelés terén elért eredményeit, ismertetni. Az I,félévi nevelő munka tanulságait kiértékelő tanszéki meg- i beszélésekre helyes volna más tanszékek képviselőit is meghívni, így alakulhatnak ki egységes irányelvek az egész kar nevelési munkája számira, ami a nevelőmunka elsőrendű érdeke volna.

Az oktaté-nevelő munka egyik komoly nehézsége, hogy a hallgatók nem egyforma felkészültséggel jönnek az egyetemre. A szakérettségisek mellett vannak olyanok, akik technikumot, szakiskolát végeztek. Az előképzettségbeli különbség kevésbbé látszik meg azoknál, akik középiskolát végeztek. Pl. a III, éven,,az élvonalban vannak technikumot végzettek, akik nem egyszer feltűnő gyorsan elhagyják a gimnáziumot végzetteket. Inkább megmaradnak a különbségek még a magasabb évfolyamokon is a szakérettségisek és nem szakérettségisek között, is bár a szakérettségis kérdést nem lehet ennyire^leegyszerűsítve nézni, „A szakérettségisek között nemcsak különböző tehetségű, de különböző előképzettségű hallgatók vannak. Van olyan, aki elemit végzett, van akit polgárit, néhány középiskolai osztályt, sőt van olyan, aki 5 gimnáziumi osztállyal ment a szakérettsá is tanfolyamra, Ennek megfelelően egyes szakérettségisek kedvezőbb feltételekkel rendelkeznek, könnyebben^versenyre kelnek nem szakérettségis társaikkal, sót el is hagyják őket. Az átlag azonban nehezen, küszködve birkózik, a felad tokkal. Különösen a nyelvtudás és az általános műveltség terén maradnak el és az is nehezíti munkájukat, hogy korábbi iskolai végzettségük és a szakérettségis tanfolyam, illetve az egyetem között * évek teltek el, hiányzik a tanulás folyamatossaga. Valamennyi szak-