Eötvös Loránd Tudományegyetem Történettudományi Karának ülései, 1953-1956 (HU ELTEL 10.a.1.)

1954-02-08 kari tanácsülés - 1./ I. Tóth Zoltán megnyitja a kari tanácsülést és válaszol a legutóbbi ülésen elhangzott felszólalásokra - 2./ Kari kultúrmunka kérdései

JS- 3 II.félévi mm a egyik fő kérdésévé szeretné tenni. Utal arra, hogy a reform során bőséges alkalom lesz az arra vonatkozó nézetek megtárgyalására, hogy a marxizmus-leninizmus oktatása mennyi­ben nem felel meg az igényeknek és miben nincs összhangban a kar mun­kájával, s akkor bizonyára hasznos javításokat lehet ezen a téren is el mi. A honvédelmi oktatás Ksigmond László által felvetett kérdésé­ben megállapítja, o._y a hallgatókkal meg kell értetni a honvédelmi oktatás igazi jellegét: az egyetemen a ”sujkolást" mint módszert el­itéli, de a katonai oktatás gyakorlati részében bizonyos értelemben erre is szükség von. Biztosra veszi, o.;y a honvédelmi oktatás terén is történnek javítások szervezetileg is és a Kar részéről is. Lénye­ges segitségnyujtás fog történni ebben a tekintetben а Ш. rész érői, A Lenin Intézetben való történeti oktatással kapcsolatban a Karon kétségtelenül túlterhelés mutatkozik, illőbb-utóbb meg kel. ol ani a történeti oktatаз kérdését a Karon és a Lenin Intézetben, mert a mostani megoldás nem a legszerencsésebb, de ez túlmegy egy kari tanácsülés érdeklődésének határán. Kató Istvánnak a kormányprogram végrehajtásával kapcsolatban az Ok. elé tett kritikai megjegyzésére megállapítja, hogy az fekxi.tási miniszter december 18-án elhangzott útbaigazításai lényegükben nem különböznek attól, amit a Kar próbált a kormányprogramm tekintetében végrehajtani, a Kar tehát már az elhangzott iránymutatás előtt helyesen fogta meg a kérdéseket. A Karnak az utóbbi időben nincs különösebb panasza a Minisztériumra az onnan érkező írásbeli közlé­sek száma miatt. Az a L vönkénti mintegy két leirat, amit a tanszék- vezetők ezek alapján kapnak,nem sok és szükséges, mert tartja a kap­csolatot a kari vezetés érj a tanszékek között, minthogy nem lehet mindig külön-kíilöh személyes érintkezést keresni. Helyes, hogy az OM. a Karnak minél több önállóságot ad, hagyja, hogy az élet köve­telményei szerint a lehető legjobban állapítsa meg teendőit, hiszen úgyis meg.van az OH. ellenőrzési joga. I áris- erős javulás van azon a téren, hogy az OK. fokozatosan mindinkább rábízza a részleteket a Karra és csak a legfőbb elvi és szervezeti kérdésekben irántit. Igaza van Kató Istvánnak abban, hogy a kormányprogramm gazdasági ki­hatásai egyetemünkön bizonyos mértékben globálisan, tehát sematiku­san érvényesülnek, s ezfc azt jelenti, hogy bizonyos pontokon, ahol Úgyis el voltunk hanyagolva, még hátrább jerülünk. Az egyetem összes­ségében is ismeri ezt a kérdést, próbál harcolni a globális szemlé­let éllen, s ha nincsenek is ebben nagy eredmények, a külső előadók díjazási kerete tekintetében mégis sikerült valamit elérni. *«.ég igy is az a helyzet, hogy ^-arunkon pillanatnyilag 3-4 oktat si formának /előadás, szeminárium/ a hitelkerete nincs biztosiévá, tehát amennyi­ben nem lesz erre pénz, ezek kénytе1епзégből elmaradnak, de reméli, hogy ha nem az OE. keretei között, akkor az Akadémia segítségével mégis el lehet érni ezek megtartását. Ebben a tekintetben sürgős lé* . péseket tett és reméli, hogy a legközelebbi tanácsülésen eredményekről számolhat be. megerősíti azt, fcmit Kató István a pénzügyi csoport részérőijt apaszt ál­ható ködösítésről mondott. Hüller optimizmusával néha rózsaszínű^ködök­be kerül és ha m ndig ki is jut ezekből, kéri oüllert, hogy mindig ink bb reálisan tájékoztassa a kari vezetést és a tanácsülést, még ha esetleg kellemetlen is lenne a pénzügyi csoportra, s hívja fel a kari vezetés és a tanszékek figyelmét gazdasági vonalon mindarra, amite esetleg nem figyeltek fel.

Next

/
Oldalképek
Tartalom