Eötvös Loránd Tudományegyetem Történettudományi Karának ülései, 1953-1956 (HU ELTEL 10.a.1.)

1954-07-30 kari tanácsülés - 1./ Áttekintés és mérleg az elmúlt évi munkáról - 2./ Következő évi munkaterv megbeszélése

- 23 Iff

ötödik tematika is lesz. Ha mód van rá fel kell használni a meglévő tematikákat, mert bizonyos hagyományok vannak itt aznoktatás területén.

D a b ó c z i Mártöai-á katonai tanszék kérdését szeretném előterjeszteni. A III.éveseknek négy, a IV.éveseknek pedig 5 hét iskolai gyakorlat van előriva. Olyan különleges helyzetbe kerültünk, hogy a IV.évf. hallgatóknál a honvédelmi ismeretek óraszámát az£ Oktatásügyi Minisztérium heti két órában hagytaj jóvá* vajjon nem lehet-e ezt úgy csinálni, hogy az I.félévben heti 3 órában tanitjuk a tárgyat, ami kb. 45 órát jelent, a más dik félévben pedig csak 15 órát adnánk, utána ez a foglalkozás megszűnnék. Itt már ugyanis század- és zás lóaljparancsnoki kiképzést kapnak a hallgatók s az ilyen foglalkozást két óra alatt csak elkezdeni lehet.

Zsii g m о n d László: A politikai gazdaságtan kérdéséhez szólok hozzá, mert szülőatyja vagyok annak a javaslatnak, hogy a politikai gazdaságtan oktatása kerüljön előre a történelem szakosoknál és általában a Bölcsészkaron. A politikai gazdaságtannál azonban nem gondoltunk arra, hogy az a társadalmi formák történetét adja, hanem magát a politikai gazdaságtant, annak alapfogalmait» úgy hogy ez összeessék a történelem tanitásával. Az áru és a pénz stb. kialakulását mesterséges aktualizálás nélkül kell előadni és akkor nem lesz semmi fedés. A hallgatók majd össze tudják azt kapcsolni a történelem tanitásával, ne becsüljük le őket, nem kell mindent a szájukba rágni. Ha a társadalmi formák történetét adják elő leegyszerüsitve, sematikusan, ez egyet jelent azzal, hogy rosz- szul adják elő. Helytelennek tartom azt is, hogy másféle stúdiumokkal kezdődjék a politikai gazdaságtan tanitása, különböző alapfogalmakkal és más dolgokkal, mert akkor megint kullogni fog az egpsz a történelem után. Helytelennek tartom a kongresszusi anyagnak az elejére való beiktatását, ezt vegyék át a DISZ vonalán, vagy tanulókörökben. A politikai gazdaságtannak kell néhány lépéssel megelőznie a történelem tanitását, hogy szilárd gazdasági gerincet adjon, amelyre a történelem oktatása épithet.

Azt hiszem nem lehhe helyes, ha más országból kérnénk kultur- történetií tematikát, mert ezt a mi viszonyainknak megfelelően kell előadni. Helyes lenne ezt rábízni az® egyes szakelőadókra. Szabolcsi Bence zenetörténeti előadása pl. a Pártfőiskolán élmény volt. Mint csepp a tengerben mutatta az egész kort. Kis résztémákat kell előadni.

Szó veit itt különböző 2 órás és 4 órás előadásokról, ami végül egy vegyeskereskedést idéz elő, ahol van ilyen doboz és olyan doboz. Ezek az előadások megeszik a tanársegédeket, mert sokféle előadásra kell készülniük. Minél rövidebb egy előadás, annál nehezeit szinvonalasan megtartani. Azt hiszem ezeknek az e': őadásoknak meg- • tartására talán külső segítséget, középiskolai tanárokat kellene keresni, akik ezen a téren nagy gyakorlattal rendelkeznek, mert hiszen egy 6 órás előadásban nem tudunk többet adni, mintha az illető előveszi a Magyar Nép Történetét, vagy a pártfőiskolai füzetet. Azt pedig megtanulhatja a hallgató egyedül is. A sokféle előadás a színvonalat rontja, az előadó idejét elrabolja.

% A z esitaci tagozatnál és a levelezőknél nem látok magyar történelmet a IV.évfolyamon. Mikor tanulják ezt tovább. /i.Tóth Zoltán dékán: ez ibsak tanrend!/

Én is megismétlem azt, amit Oláh elvtárs felvetett a nyelv- tanulás kérdésével. Nyelvismeretek hiányában nem lehet művelni az egyetemes történetet. Az orosz nyelg alkalmas arra, hogy valaki a Szovjetunió történetével foglalkozzék, de egyesek számára kötelezően kell oktatni az angol, francia, olasz vagy a német nyelvet, hogy

ne másodkézből vehessen csak elő anyagot, amint ezt kandidátusok-