Eötvös Loránd Tudományegyetem Nyelv- és Irodalomtudományi Karának ülései, 1955-1956 (HU ELTEL 9.a.1.)
1955-12-16 / kari tanácsülés - 1./ Tolnai Gábor egyetemi tanár jelentése a Könyvtártudományi Tanszék felülvizsgálatáról - 2./ Jegyzetviták állása - 3./ Pályázatok - 4./ Vizsgaelőkészítés
le nak az osztályozásnál és csak 3~4 nap múlva lehet beírni az osztályzatukat. К a r d о 3 Tibor dékán rámutat arra, hogy az osztály- zatnak igazságosxuknak kell lennie. Ez a módszer az igazságosságát előmozdítja, tehát elvben nem lehet kifogást tenni ellene. Az illető hallgató társai azonban ezt kivételezésnek is tekinthetik, ezért csak akkor helyeselheti ezt az eljárást, ha az együtt vizsgázók közül valaki bent van ezen a pót- konzultáción, akkor az ellenőrzés megvan és ez a módszer nagyon helyes, mert a cél az igazságos osztályozás. A notórius hiányzókkal szemben szigorúbb követelményeket kell felállítani, érezzék ezt, hogy ennek van valami következménye. Nehezen hihető is, hogy úgy sajátították el az anyagot, mint aki rendszeresen járt. Tamás Lajos egyetemi tanár kifejti, hogy két-három * t esztendő óta folynak a megérdemelt megrovások a gyakorlati jegjrek ás a proszemináriumok ügyében, mert irreálisan felernec •• lik a magyar-szakosok vizsgaátlagát. Nincs alap az igazságos t C osztályozásra. Több oktató mechanikusan beírja a jelest az egész társaságnak és igy jön létre az átlagok olyan irríieális emelkedése, amely a minisztérium előtt nem is minden ok nélkül vitathatóvá teszi a magyar-szakosok átlagát. Kardos Tibor dékán elismeri, hogy ez igy van, de kérdezi, hogy miért nem csinálnak a szemináriumvezetők évközben feljegyzéseket. Tamás Lajos egyetemi tanár megjegyzi, hogy a \ t könyvtárszakosoknál is jegyet kellett adni, pedig az egész idő alatt csak könyvtárakat látogattak, nem is lehetett mást csinálni. Megadták nekik a jelest. 1 % Kardos Tibor dékán megjegyzi, hogy minden évben elmennek a könyvtárszakos hallgatók pár hétre a dokumentációs- 9 -- i-1 §§" 4
