Eötvös Loránd Tudományegyetem Nyelv- és Irodalomtudományi Karának ülései, 1955-1956 (HU ELTEL 9.a.1.)
1955-12-16 / kari tanácsülés - 1./ Tolnai Gábor egyetemi tanár jelentése a Könyvtártudományi Tanszék felülvizsgálatáról - 2./ Jegyzetviták állása - 3./ Pályázatok - 4./ Vizsgaelőkészítés
w*központba és ott az illetők működését egészen precízen ellenőrzik,я s az eredményt közlik a tanszékkel is. Babitzky Béla megemlíti, hogy egy évfolyam számára könyvtárlátogatásokat írtak elő, ez meg is történt és meg kellett nekik adni a jelest; ma már ilyen szeminárium nincs. Kardos Tibor dékán megjegyzi, hogy mindezt továbbítja a minisztérium felé. docens Szabó Dénes rámutat arra, hogy a hallgatók helyesírása tekintetében fordulatot szeretnének elérni. A rektorhelyettes elvtárs ugyanis egy átiratot intézett arról, hogy egy negyedéves hallgató rettenetes helyesírással nyújtotta be ruhakérel- mét. Akivel módunk van, iratunk helyesírási dolgozatot és megállapítottuk, hogy a szakon a helyesírás szomorú állapotban van. Különösen szomorú a helyzet azoknál a‘ továbbképzett hallgatóinknál, akik most első éves levelezőink. Fordulatot akarunk elérni ebben a tekintetben, tanfolyamokat tartottunk, a hallgatókat köteleztük a tanfolyamok látogatására, de mindez eredménytelen maradt, mert éppen azok, akiknek szükségük lett volna rá, nem jöttek el, azok járnak, akik egyébkéntis tűrhetően bírják a helyesírást. Most a gyakorlati jegyekben érvényesítjük a helyesírás terén elért tapasztalatainkat olyan formában, hogy akinek a helyesírása nem megfelelő, az elégtelen gyakorlati jegyet kap és csak a pót- vagy utóvizsgaidőszakban engedjük át. Hiszen két-három heti alapos gyakorlás után a legnagyobb helyesírási hibákat már nem követik el. Akinek ez nem sikerül, ismétlő gyakorlatra vagy szemináriumra megy, erre megvan a szabályxszerü lehetőség. Kéri a többi szakok, különösen az irodalmi tanszék tanárait, hogy ne fogadjanak el olyan dolgozatot jónak, ami tele van helyesírási *• hibákkal. Ugyanez vonatkoznék a történészekre. <* 10 -
