Eötvös Loránd Tudományegyetem Nyelv- és Irodalomtudományi Karának ülései, 1954-1955 (HU ELTEL 9.a.1.)
1954-10-29 / kibővített kari tanácsülés - 1./ Az egyetemi munka fontosabb kérdései Előadó: Bóka László dékán - 2./ Folyó ügyek - Határozatok, mellékletek
855-218/1954. JEGYZŐKÖNYV az ELTE Nyelv- és Irodalomtudományi Kara 1954. október 29-én tartott kibővített kari tanácsüléséről. Napirend: 1. Az egyetemi munka fontosabb kérdései.Előadó a dékán. 2. Folyó ügyek. Napirend előtt a dékán bejelenti, hogy többen Írásban mentették ki távolmaradásukat a tanácsülésről. - Bejelenti, hogy a Kar profesz- szora Waldapfel József most töltötte be 50. életévét a ez alkalommal mind a kari vezetés, mind az egész Kar jókívánságait tolmácsolja. - A Nyelvtudományi Intézet azzal a kéréssel fordult a kari vezetéshez, hogy a Tudományos Akadémia kiadta helyesírási szabályzat tétessék kötelezővé a kari oktatásban. A dékán bejelenti, hogy ilyenirányú rendelkezést annál is inkább könnyű hozni, mert más helyesírási szabályzat nem létezik. A dékán megtartja a munkaértekezlet első napirendi pontjával kapcsolatos beszámolóját: A kibővített kari tanácsülés munkaértekezletét a legkedvezőbb pillanatban, Farkas Mihály elvtárs beszéde után tartja meg; az ilyen értekezletek akkor lesznek igazán gyümölcsözők, ha az egyetemek a továbbiakban rendszeresen kapnak hasonló tájékoztatást, útmutatást. A Farkas-beszédet követő vita rendkívül eredményes volt ugyan, bizonyos kérdések azonban ott mégsem kerülhettek szóba, mert az aktíva ülésen az oktatók és hallgatók együtt voltak, ezért a dékán helyesnek tartaná, ha hasonló jellegű tájékoztatót külön az oktatói testület is kapna. Az aktíva ülés legfontosabb mozzanata az volt, hogy az értelmiség helyzete, az egyetemek perspektívája korántsem borús, Ennek kifejtésére nagy szükség volt, mert a fiatal oktatók és a hallgatóság körében kétségtelenül bizonyos csüggedés jelei tapasztalhatók. Kétségtelen, hogy az olyan nagy jelentőségű kari változások idején,mint a kétszakosság újra bevezetése, az esti tagozat megszűnése, illetve a levelező oktatásba való beleolvadása, az oktatói norma rendezésével kapcsolatos szervezeti változások, a külső előadók számának erélyes csökkentése és az adminisztráció körében végrehajtott racionalizálás feltétlenül széleskörű, világos tájékoztatást követel. - Az egyes feladatokkal kapcsolatban a dékán tájékoztatja a munkaértekezletet: a két szakossággal kapcsolatban a kari oktatókra fontos feladatok hárulnak, első sorban az, hogy ennek keretében a magasabb színvonal, jobb nevelői munka feladatait is meg kell oldani. A dékán részletesen ismerteti a vizsgákkal, a színvonal emelés különböző szempontjaival, az esti tegozat megnövekedett feladataival kapcsolatos kérdéseket.- A dékán részletesen ismerteti az új ösztöndíjrendszer szempontjait, és annak jelentőségét, hogy ebben a rendszerben a tanulmányi erőfeszítés jutalmazása az egyik legfontosabb elv.- Az újonnan bevezetett oktatási norma nagyobb terheket ró az oktató személyzetre, így a rendelkezésünkre álló erőket éssaerübben ki kell használni; sokat tehetnek az egyes tanszékek egymás megsegítése terén, aminek szép jeleit mutatták eddig a magyar tanszékek, a világirodalmi tanszék támogatásában, hasonló kölcsönös segítséget nyújthatnak egymásnak a klsz- szika-filológiai tanszékek, az idegennyelvi és világirodalmi tanszékek stb, - A marxizmus-leninizmus tanszék munkájának megjavulását várja attól,^hogy erre a tanszékre olyan kitűnő professzort neveztek ki, mint Mód Aladár. A Kar nevében üdvözli az uj professzort.- A külső előadókról szólva megáll apitja, hogy bizonyos funkciókat, pl.zene- történeti speciális kollégium kérdését máskép megoldani nem lehet, de felhívja « figyelmet, hogy a helyzetet nem kell oly borúsan megítélni, ha arra gondolunk, hogy igen sok kérdést tanszéki speciális
