Eötvös Loránd Tudományegyetem Nyelv- és Irodalomtudományi Karának ülései, 1954-1955 (HU ELTEL 9.a.1.)
1954-12-16 / NYIK, TÖK ÉS ÁJTK közös értekezlete - Aktiva értekezlet Tamás Lajos rektor elnökletével
/Dr. Esikossy/-141 Fel lehet hívni a tanulók Tilalmát arre, hogy rövödit^ék a je^y^ zenélősnél gyakran előfrocíuló sKav.kati m« magyar történet, j«jo£ otb. Mag keli tanítani őket cédulámul, anélkül tudósokat nevelni nea lehet, de sehol n«s látunk erre útmutatást, p diü készültek ilyen könyvek, ha nem la nálunk. Egyik aspiránsát néhány ór$ fiiéit megtanította cédulázni és az nagyon jó hasznát vette, leg kell tanítani a hallgatókat tanulni le, hogy ne vegyék át az e— gész önyvet elejétől végig egyszerre, hanem fejezetenként tsmol- ják, ha a könyvben nincs fejezet, kxx* osszák szét ás 5-lo oldalanként memorizálják. Helytelen a vizsga előtti hajrá-tanulás is, mert annak idegösezeomláa lehet s következménye* Sok tudást a cédulázás tette tudássá* „ , IhAíUJ A megalapítandó Eötvös KMkdgiómnak /kitűnőek iskolájának" lenül í, hanem ezt úgy képzelné el, hogy a hallgat Jt legjobbjai kerüljenek be. Az Eötvös kollégium sohasem volt társadalmilag ellt-gráda. Nem lenne hálátlan dolog egy Eötvös Kollégiumot szervezni, ezt a ma a tapasztaiatából tudja, mert kétszeresen volt — Eötvös kollégista. Annyira csekély volt az ösztöndíja, hogy az egyetem elvégzése után Is bent lakott még 14 esztendeig az Eötvös Kollégiumban, mig egyetemi tanszékre nem került. fagyon örvendetes '&& a aa^y fejlődés, hogy a hallgatóink ebben az évebn már egészen komolyan foglalkoznak az oroszon kívül más nyelvekkel is, hogy jobben hozzá tudjanak íémi a különböző szükséges szakmunkákhoz. 'J у an akkor пш propagálják azt о 0 ndoltot, hogy a szomszéd népek nyelvét, a románt, cseh. lengyel és szlovák nyelvet nagyobb mértékben kellene oktatni! Legyalább eg,,-két hallgató tanulja ezeket a nyelveket, hogy legyen egy-eg;- emberünk öki^ ha szükséges, ilyen irányban tud dolgozni* lind a történészeknek, mind a jogászoknak rendkívül sok kapcsolatuk vae a szomszédos államokkal. De szólni kell a latinról is* A latinnal most már nagyon komolyan foglalkoznak a hallgatok, de amikor egyetemre jutnak, csak nagyon kis százaikéban tudnak latinul. Szabó István debreceni professzor emlitette, hogy 16 hallgatója közül 4 tanult latint, a— zoktól is, amikor megkérdezte, hogy mi a t r táneleia latinul, kettő nem tudta megmondani. ledig a latin nyelvtudás bázisa nélkülözhetetlen. ■ t ‘ . В а г e к István leszögezi elöljáróban, hogy pártszervezet nem áll oppozicióban a *Linl sztár iámban,- de vannak szempontok, aem- lyekeről nemeseit szó. A Miniesté rium ténykedéseinek eredményeiiép- pen а bizalom légkörének kellene kialakulnia, bár elismeri, hogy részükről is törtei net к hibák, amelyek nem J.lralmác hozzá tulsigo- aan a bizalom к*$**ЭНЫ*жйхм kifejlődéséhez, padig a bizalom dönt: kérdés. Pártonkivüli okt tokkal is beszélt az aktivailléü elett, nagyon soknak az volt a véleményé, hogy azért nem ae^y el az aktívára, mert fontos kérdésekben születnek döntősek, véélményük megkérdezése nélkül és a mostani r é eslé tJCúrdó oekaez nem óhajtanak hoz aáasólni. A pártuzervezet íeltett egy kordiáét, amelyre miniszter Elv társ nem válaszolt, mégpedig azt, hogy a mini sztorit*® fiaiért hajtotta végre a II. évfolyamon is a kétassekooltást, amikor általános vélemény volt az, hogy a kátszakositás nagyon súlyos problémát jelent ezen az évfolyamon. Mindazok az oktatók, akik eszel az évfolyamnál foglélkoznka, tapasztalják ennek rendkívül súlyos következményeit. Túlterhelést jelent. Az elmúlt év anyagánakЫhosaea olyan nagy kiesést jc4ent az évfolyam munkája asesapont jabo , hogy a azt döntően befolyásaiJa.
