Eötvös Loránd Tudományegyetem Nyelv- és Irodalomtudományi Karának ülései, 1954-1955 (HU ELTEL 9.a.1.)
1954-12-16 / NYIK, TÖK ÉS ÁJTK közös értekezlete - Aktiva értekezlet Tamás Lajos rektor elnökletével
dr. Saite os sy- 61 Aüt hiszem, hogy ezen a téren javulás fog bekövetkezni, ha rájönnek arra, hogy amennyiben csak & konferencián akarnak tanulni, akkor a viz5 n negbuknak. Bármilyen sajátságos, de azok, akik sem rábeszé- léssel, asm neveléssel nőm lesznek rávezet etők, hogy ren< szeresen tanuljanak, nem fognak továbbjutni. «‘elmerült itt az a gondolat, hogy a levelezd hallgatók évente csak egyszer vizsgázzanak. Ebben nem tudok -Olást foglalni, az ilyen természetű javaslatokat nagyon alaposan meg kell vizsgálni, de valószínűleg ilyen és hasonló javaslatok lesznek, amelyek előreviszik a dolgot. Ezt meg kall vitatni. ' A levelező oktatás decentralizálásával és általában a pesti és a vidéki egyetemek lehetőleg egyenletes megterhelésével teljesen egyetértek, lg, ekezni fogunk a lehetőségekhez képest a terheket kieg. enliteni, ezt mir a bevezetőben is mondtam. Ami a vidéki fizetéseket illeti, erre csak az oktatásügyi • minisztérium álláspontját mondhatom, s ez tükröződik abban, hogy a kis falvakban ée a tanyán tanító pedagógusok külön bérpótlékot kapnak, mi a havi 500 forintot is meghaladja. Azok a frissen végzett t nárok és tanítók, akik kis falura és tanyára mennek, kétezer forint letelepedési segélyt kapnak, nem kölcsönt, hanem egyszersmin- denkorra szóló esélyt amikor elfoglalják a munkahelyüket, ami nem sok és nőm alkalmas arra, hogy fényesen berendezkedjenek, de az első nehézségeknél mégiscsak valami. Nézetem szerint tehát helyes az, hogy vidéken, különös a kin helységekben lévő munkahelyeken dolgozókat fokozottabb dotációban kell részesíteni ée mindent el is követünk a m gunk területén, a többi szakokon pedig igyekezünk ezt érvényesíteni. Úgy tudom, hogy Qz az orvosi és állatorvosi szakon megvan. Segíteni kell a vidékre kerülőket, esért céloztam arru is, hogy a vidékre kerülő fiatal tanárokkal is fenn kell tartani a kapcsolatot, ha tovább akarnak fejlődni tudományos téren. Ezt a tanszékeknek ie szom előtt kell tartani. Azt, hogy a kezdőknek bérpótlékot adjunk, ilyen segélyalappal kell megoldani, mint mi legalábbis vidéken tettük, az jelenti ezen a téren az első lépést. Ami az oktatók túlterhelését illeti, kapásból jegyeztem a számokat. Lehet, hogy rors ul számolok, de nincs matematikus itt, nem fognak annyira ellenőrizni. A jogi kar részéről ЯШШШШ&йгШ&ШЖйС elhangzótt, hogy agy oktatóra 289 vizsga esik. A vizsgaperiódus, ha jól számítom, £0-25 nap, ez azt jelenti, hogy 14-16 vizsga esik egy napra. Nem tudom, oly-л elviselhetetlen tűi terhelést jelent-e? /Derültség./ Ennél többet is vizsgáztattam normálisán is, Egyébként meg kell nézni, mik ép lehet est normaidőben érvényesíteni. Nem hiszem, hogy egy részletes normát, amely minden tevékenységet felölel, belátható időn belül be lehetne vezetni, ennek anyagi akadályai annuk nincsenek ugyan, de lehetetlen volt egy ilyen rendszer kidolgozni. Egyébként úgy látom, hogy ez a vizsganehézség azokon a szakokon van, ahol kevés a gyakorlat, nagyon kevés az elméleti előadás és azért kicsi Kckc±fcgc±ci±tai3c?ö£ az oktatói létszám. Ezt meg kell vizsgálni. Az egyetemet felszólítottuk, hogy a tavasz elején tegyenek javaslatot, meg fogjuk nézni, hogy mennyire lehet ezen változtatni. A hallgatók helyes tanulási módszerének kérdése igen fontos.