Eötvös Loránd Tudományegyetem Nyelv- és Irodalomtudományi Karának ülései, 1954-1955 (HU ELTEL 9.a.1.)
1954-12-16 / NYIK, TÖK ÉS ÁJTK közös értekezlete - Aktiva értekezlet Tamás Lajos rektor elnökletével
ГЛ‘ dr.Szikossy - 21 I$en egészséges & budapesti egyetem - azt hiszem - nyelv- vagy történet tudományi karának az a kezdeményezése, hogy a tanárok gyakorló idejük egy részét által nos iskolában töltsék, hogy a fiatalabb korunknál szükséges taiitási módszerekkel megismerkedjenek. Felvetődött itt olyan kérdés is, vájjon hogyan egyeztethetők össze a középiskolai t-лárképzés, az általános iskolai tanárképzés és a tudósképzés szempontjai. Azt hiszem, hogy ezek Összeegyeztethetők, nnál is ink ibbt mert a tudósképzés úgyis külön ügy, egyetemen nem lehet tudóst képezni, csuk a tudományos képzés alapjait lehet lefektetni, mert a tudóaképze's helye az uspirantura. Természetesen a kiképzett tanárjelöltek egy része aspiránsnak fog menni, vagy tudományos intézetekbe. felmerült az a probléma, hogy nem lenne-e helyes a képzés idejét négy évről öt évre felemelni. Nyíltan meg kell mondanom, hogy ez lényegében pénzügyi kérdés, lágy hallgató egy évben lő.000 forintjába kerül az államnak. A jelen helyzetben, amikor a rendelkezésünkre Hó eszközöket mind nagyobb mértékben a lakosság közvetlen fogyasztási cikkeinek termelésére kívánjuk fordítani, nem engedhetjük meg azt a fényűzést, hogy öt évre emeljük fel a tanulmányi időt. Magún- véleményként meg vagyok győződve, hogy esetleg a h rmadik ötéves ten során ez be is fog következni. A most következő években, úgy látjuk, nem valósítható meg, bámennyire kívánatos lenne elvileg. A vidéki munkahelyekkel kapcsolatba «lég sok panasz merült fel a hallgatók részéről, ügy 1 itcm? a fő panasz nem annyira az általános iskolai elhelyezés, hanem a vidéki munkahely. A fiatalságnak tisztában kell lennie azzal, hogy a munkahelyek egy része vidéki, ezektől nem szabad visszariadni, különben a falu kulturális színvonal nem emelhető fel, oda minél magasabb színvonalú tanárok kellenek. Viszont biztosi tűni kell, hogy a faluira került fiatal tanárok megtarthassák a kapcsolatot az egyetemi tanszékekkel, ha további tudom nyos ambícióik vann.dc és erre a tanszékeknek fi gyei ni ök kell. Felmerült az a javaslat, hogy helyes lenne ezeknek a fiatal tanároknak félévenként vagy negyedévünk Int kedvezményes utazást biztosítani a fővárosba. A mi szempontunkból feltétlenül elfogadható jav slat, de mivel anyagi háttere vart, meg kell nézni, mennyiben tudjuk megválósitani. Több kérdés merült fel az oktatói létszáranor iákkal kapcsolatban Egyesek felvetik azt, hogy a létsz imnorma bevezetése nem hozott javulást, továbbra is egyse oktatóknak nagy a megterheltségük, másoknak kicsiny és azt aj hkják, hogy hozzunk észszerű és részletesen szabályozott normát. A létszáamorma több mint két éve к és a miniszté. riuanak is az volt az álláspontja, hogy nem lehet egy olyan részletes normát felállítani, amely autómat szerűen megadja a választ arra, hog? bedobom a feladatot és kijön a létszám. Híz a lehetetlenség, dinéi tovább finomítottuk a normát, annál inkább r jöttünk erre. Ezért úgy döntöttünk, hogy egyelőre egy globális átlagnormát hozunk be, amelynek alapján ki lehet szánd tani, hegy pl. az Eötvös Lor índ tudomány- egyetemen hány oktatóra van szükség, a kötelező valamint ajánlott ór-számoknak és a tnule csoportok számának megfelelően, óit a globá- lis számot az egyetem vezetőségének kell az egyes karok és tanszékek közt úgy felosztani, hogy különleges feladataiknak megfelelően lehetőleg egyenletes terhelés jöjjön létre. Az a gyanúm, hogy ezt központilag nem lehet szabályozni, erre a minisztérium képtelen, az egye* temekre kívánjuk bízni és unnak kell az aránytalanságokat kiküszöbölnie, Más kérdés, hogy a jelenlegi norma mérőszámai helyesek-e, arról lehet vitatkozni. Ez a létsz ámr orma kifejezetten egy évre lépett életbe, a minisztertanácsi határozat is így szól. A jövő félév során xxxк
