Eötvös Loránd Tudományegyetem Nyelv- és Irodalomtudományi Karának ülései, 1953-1954 (HU ELTEL 9.a.1.)
1953-10-15 / kari tanácsülés - 1./ Folyó ügyek - 2./ A burzsoá ideológia maradványai elleni harc a felsőoktatásban - 3./ Klaniczay Tibor docens beszámolója romániai tanulmányútjáról - 4./ Az új vizsgaszabályzat tervezetének megtárgyalás - Határozatok, mellékletek
-43,чГ egy része magábazárta inkább problémáit. Nem utolsó sorban innen ered, hogy a vita kiszorult a tantermekből a folyosókra, vagy a diákszálló szobáiba. Hallgatóságunk tele van intellektuális érdeklődéssel,^ szellemi nyugtalansággal. Az egyetem mint intézmény mégsem tudott maradéktalanul helyet adni ennek az érdeklődésnek. A DlSz-csoportok ülésének, a tudományos diákkörök és a szemináriumok munkájának párolt unalma nem egyszer épp innen eredt. S itt volt a forrása annak a szembetűnő Jelenségnek.is, hogyanig hallgatóink a vizsgákon, a szemináriumokon a mi jegyzeteink^ alapján helyesen, s a marxizmus szellemében feleltek, addig a folyosókon, baráti körben Németh László, vagy Szerb Antal irodalmi tanulmányaiból vett nézetekkel érveltek. Megkaptuk a hallgatók jó feleletét, de nem tudtuk maradéktalanul megkapni lelkűket, meggyőződésüket. Holott nekünk nevelőknek elsősorban ezért kell küzdenünk. Azt hiszem annak a felismerésnek, hogy az ellenséges nézetek leküzdése csak a viták segítségével történhetik meg igazán, oktatásunk egyes szervezeti formáiban is érvényre kell jutnia. О-опйозап meg kell néznünk ebből a szempontból a szemináriumokon, t konzultációkon,«a tudományos diákkörökben folyó munkát. Az eddiginéi sokkalta nagyobb jelentőséget kell kapniok ezeknek a szervezeti formáknak egyetemi oktatásunk egészében. A hallgatókat szenvedélyesen érdekli választott tudoíhny- szakuk. Problémáik, gondolataik vannak róla. Szervezetileg is minél inkább biztosítanunk kell, hogy ezeket a problémákat, gondolatokat ki is fejthessék -és meg is vitathassák: hogy problémáikra választ kaphassanak. Az ellenséges ideológiák befolyása elleni harc eltévesztett formája szerintem az elhallgatás, ami főleg az előadásokban nyilvánul meg. itéhány előadó a burzsoá ideológiák elleni harc ürügyén nem említi meg az egyes kérdések tárgyalásánál a polgári tudósok idevágó müveit, tanulmányait. Van néhány jegyzetünk, amelyet olvasva az embernek szinte az a benyomása, mintha a felszabadulásig az illető jegyzet megjelenéséig a tudományszak történetében jóformán mirsem történt volna. Helytelen ez már csak- azért is, mert az egyes tudományszakok marxista reviziója nem jelentheti és nem jelenti az addigi kutatások sommás elvetését. Helyes, ha a hallgatók az előadások során egyben megismerkednek az illető tudományszak teljes történetével is. S nem hogy segítené ez az "elhallgató módszer az ellenáéges ideológiák befolyása elleni harcot: ellenkezőleg hátráltatja. A hallgatók jelentős része, s főleg az érdeklődőbbek úgyis kézbe veszik az agyonhallgatott müveket. Sokkalta jobb, ha már a mi előadásainkban megkapják ezek birálatát, így sokkalta kevésbbé van meg a veszélye annak, hogy egy-egy bravúros tudományos karrierista hatása alá kerülnek. S mégy egy nagy veszélye van ennek az elhallgatásnak, saját előadásunkat szürkítjük azzal, ha megfosszuk polemikus jellegüktől. Az egyetemi oktatás értéke és ereje nem ütolsó- sorban abban van, hogy tudományos eszközökkel történik az oktatás, nemcsak kész eredményeket ad át a hallgatóknak, hanem betekintést enged a tudomány műhelyébe is, megérezteti a hallgatókkal, hogy születik, izmosodik meg a vakvágyányra vivő gondolatokkal szemben az igazi és a helyes gondolat. Csak az ilyen jellegű tanítás fejleszti probléma-érzékét, teszi őket képessé arra, hogy ők maguk képesek legyenek kérdések önálló eldöntésére. Csak az igy képzett hallgató válik igazán felkészültté.Mert könnyen előfordul az, hogy valaki helyesen vissza tudja adni hogyan értékeli például Arany Jánost az egyetemi jegyzet, de tehetetlenné válik, ha kikerülve valamilyen tanári karba meg kellene cáfolnia egy kollégájának a véleményét, aki például Aranyt még Babits.szemüvegén át nézi. Éppen ezért érzem fontosnak, hogy a burzsoá ideológiai befolyás elleni harc szempontjából fokozottabban törekednünk kell rá, hogy minél polemikusabb legyen előadásaink felépítése, minél inkább arra törekedjen, hogy nemcsak kész tudásanyagot adjon az- előadó a hallgatóknak,hanem problémaiétásukat, problémaérzésüket is fejlessze. Azaz magyarán tudományosabb jellegű legyen, az oiktatás. S itt megint felmerül egy szervezetj kérdés: nagyon helyes az, hogy hallgatóink előadások formájában megkapj*к a négy egyetemi év alatt a.tudományág teljes történetét. Ezek az átfogó
