Eötvös Loránd Tudományegyetem Nyelv- és Irodalomtudományi Karának ülései, 1953-1954 (HU ELTEL 9.a.1.)

1953-10-15 / kari tanácsülés - 1./ Folyó ügyek - 2./ A burzsoá ideológia maradványai elleni harc a felsőoktatásban - 3./ Klaniczay Tibor docens beszámolója romániai tanulmányútjáról - 4./ Az új vizsgaszabályzat tervezetének megtárgyalás - Határozatok, mellékletek

előadások azonban nem alkalmasak rá, hogy a részletkérdésekben mélyen belemenjenek. Az előadd az idő sürgetésére sokszor valóban kényszerítve van rá, hogy csak kész ismeretanyagot adjon s mellőzze az alapos, elmélyült polémiát. Szerintem az átfogó, nagy előadások mellett fokozottabb hangsúlyt kelleje kapniok egyetemi oktatásunkban a speciálkollégiumoknak: eredményesebben lehetne így küzdeni a burzsoá ideológiai befolyás ellen is. S itt nyilnék egy alkalom:

az ellenséges ideológia elleni harc az előadás során csak akkor lehet eredményes, ha a polémia vele nem felületes zsurnalisztikus, amely néhány erős jelzővel s karikirozással intézi el a helytelen gondolatok képviselőit, hanem valóban kritikailag semmisíti meg őket. A szó bármilyen erős is, gyenge fegyver. Csak a helyes gondolat, a tiszta érv lehet igazán meggyőző. Tanítvány'aink csak akkor ismerik fel maradéktalanul valamely nézet helytelen, káros voltát, ha meggyőzővé tudjuk tenni előtte mit jelent egy-egy nézet a maga társadalmi, politikai meghosszabbításában, ha a cáfolt gondolat következetes végiggondolásával meg tudjuk mutatni, milyen népellenes érdekek tapadnak hozzá. Csak így tudjuk olyan emberekké nevelni 6>et, akik átérzik a teoretikus felelősségét, a felelősséget a gondolatok társadalmi következményéért.Végül még kérdést szeretnék felvetni: hogyan, milyen módszerekkel történjék köztjmk .az oktatói karban a burzsoá ideológiák befolyása elleni harc. Nyilvánvaló, a harc itt nem szűnhet meg, itt kiváltkép nem vezethet célhoz a leleplezés, a megbélyegzés, ha egyszerűen kijelentjük valakire, hogy narodnyik nézeteket vall, vagy hogy a szellem- történet hatása ott van még munkásságában, vagy burzeaá objektivizmus jellemzi egyes megnyilvánulásait. A burzsoá ideológiák elleni harc csak úgy lehet itt eredményes, ha nem általánosságban, szólamszerüen folyik, hanem megsokasodnak a tudományszak egyes konkrét kérdéseiről folyó szabadalkotó viták. S itt egyaránt, van a hangsúly a vitán, s azon, hogy ezek a viták ne általánosságokban, hanem a tudományszak konkrét kérdéseiről folyjanak, általánosságban tudjuk, hogy mért veszélyes s mit jelent a nacionalizmus, kozmopolitizmus stb.

Minden egyetemi oktató egyben tudós és teoretikus is, és tudja, ho%y a teoretikus felelős azért, hogy mit ismer, mit nem ismer; felelős műveltsége irányáért. Nem annyira az a feladat hát az oktatók között, hogy általánosságban beszéljünk a nacionalizmus, a kozmopolitizmus kérdéséről. Hanem sokkalta inkább az, hogy tudományszakunk konkrét kérdéseinek megvitatásával segítsük elő egymás fejlődését. A saját tudományszakunk problémái izgatnak bennünket igazán. Ezek jelentik életünk tartalmát. Éppen ezért itt tudjuk viták során igazán tudatosítani magunkban, hogy hol, milyen nézetekben, állásfoglalásokban él még tovább olyan világnézeti, módszertani, vagy esztétikai,élőitéletek, elfogultságok, amelyeket mi magunk száműzni szeretnénk. A vitának van egy meggátolhatatlan belső logikája, a nézetek, a gondolatok könyörtelen végiggondolására késztetnek. Még akkor is, ha saját magunkkal kell szembefordulni, saját magunkban kell könyörtelennek lennünk az érvek súlya alatt.

3 Ezért érzem nagy hiányosságnak, hhgy például a mi tanszékeink a magyar irodalomtörténeti tanszékek munkájából meglehetősen hiányoznak ezek a viták, tudományszakunk egyes konkrét kérdéseiről. Párhuzamosan futó előadásokból nagyon jól tudom például, hogy irodalomtörténészeink között komoly nézeteltérések vannak olyan kérdésekben, mint pl. a nemzeti klasszicizmus egyes íróinak értékelése, a századvégi polgári, városi irodalmának jelentősége irodalmunk fejlődésé-ben, a Hyugat-írói mozgalom kát szárnyának más-más előjelű értékelése,vagy a népies írói mozgalom jelentőségének a kérné se, stb. Szerintem a burzsoá ideológiai befolyás elleni harc kérdését ebymás tudományos emberi fejlődését nem vesszük eléggé komolyan akkor, amikor tanszéki