Eötvös Loránd Tudományegyetem Nyelv- és Irodalomtudományi Karának ülései, 1953-1954 (HU ELTEL 9.a.1.)
1953-10-15 / kari tanácsülés - 1./ Folyó ügyek - 2./ A burzsoá ideológia maradványai elleni harc a felsőoktatásban - 3./ Klaniczay Tibor docens beszámolója romániai tanulmányútjáról - 4./ Az új vizsgaszabályzat tervezetének megtárgyalás - Határozatok, mellékletek
-2. m . ;}-I -■ lC?|f A Dékán közli, hogy e multévi pályázatok nyertesei jutalmaikat az október 17-én tartandó gólyabál műsora keretében, tehát élig széles egyetemi nyilvánosság előtt kapják meg. Turóczi professzor hangsúlyozza a tensáék szerepének fontosságát az elbírálásban; a szabad témaválasztást aggályosnak tartja. A Dék- n rámutat a szabad témaválasztás előnyeire s egyben kifejtig, hogy e tanszékek irányító szerepe korántsem csökken, he a pályázatokban lehetőség nyilik a szabad témaválasztásra, hiszen a témákkal kapcsolatos kérdéseket a pályázók úgyis feltétlenül в tanszékekkel beszélik meg. Tamás Lajos rektor: Helyesnek tartja a szabad témaválasztás lehetőségét; a íuré'czi professzor felvetette egg^ lyt nem tartja különösen veszedelmesnek, hiszen a hallgatók amügyis állandó кг pceolatban vannak a tanszékeikkel. I. A Dékán felkéri Király Istvánt referátuma megtartására, /Király István docens referátuma mellékelve./ A Dékán megköszöni Király Istvánnak a referátumot é3 kéri a tanácsülés t: gjait, hogy szóljanak a referátumhoz. Sótér István professzor: Egyetért a referátumban előadottakkal, különösen annak a speciális kollégiumokra vonatkozó részével. Hangsúlyozza, hogy a burssoá ideológia elleni harc nem lehet csupán polemikus, hanem az egyes tudományágak marxista szellemű alkotó művelésében kell kidomborodnia. Igaz, hogy a hallgatóság vonzódik a burzsoá tudomány bizonyos alkotásaihoz /Babits, Szerb Antal, stb./, ez azonban megszűnik majd, ha a magunk munkáját is vonzóvá tudjuk tenni. Kizde/münk kell az irodalomtudományi és kritikai munkákban még mindig jelentkező formai hanyagság, lomposság ellen. Kardos Tibor professzor: Megállapítja, hogy az értékes referátum vitaindító jellegű volt, kifogásolja, hogy az előadó nem tért ki a kérdés világirodalmi diszciplínákra vonatkozó részére. Kissé egyoldalinak tartja a referátumnak a "múlt kisérteteivel" foglalkozó részét. Ezt a kérdést véleménye szerint addig nem is lehet tisztázni, amig pl. világosan nem definiáltuk a szellemtörténet fogalmát, üjabban mutatott rá Fogarasi elvtárs, hogy ma a lapuló pozitivizmus a fő veszély fejlődésünk jelen szakában. Egyetért a referátumnak a jegyzeteket érintő bírálatával. Azzal is egyetért, hogy eszméink teljes győzelmetce csak akkor várhatjuk, he mi magunk jobb müveket írunk, mint a polgári irodalomtudomány. Turóczi professzor: Egyetért a referátummal. Szükségesnek tartja a czéllémíörténét fogalmának, történeti helyének tisztázását. A pozitivizmus veszélyét az alap és felépítmény viszonyának fényénél kell megvilágítani. Hiányolja, hogy a marxizmus-leninizmus oktí tűs nem kapcsolódik eléggé szorosan a szaktanulm nyokhoz. Kámutat arra a veszélyre, amely az irodalmi kérdések általánosításokkal való vulgerizálásábol származik. A pozitivista ténykutítás-mögé bóvás egy időben a Szovjetunióban is megvolt. A burzsoá ideológia elleni harc egyik fontoe eszközének tartja a szemináriumi foglalkozást ás a speciális kollégiumok rendszerének szélesítését. Tolnai Gábor professzor: Először a kérdés szervezeti részéhez szól Hozzá: fontosnak tartja speciális kollégiumok kötelező bevezetését,mert a hallgatók általában keveslik az elmélyülést ez érvényben lévő tantervi keret mellett. - A nyelvészet ellenes hangulat e karról szerencsére kiveszett, de helyesen vetik fel e III.éves hallgatók, hogy az • ?' ■ ' . Л i
