Eötvös Loránd Tudományegyetem Nyelv- és Irodalomtudományi Karának ülései, 1953-1954 (HU ELTEL 9.a.1.)
1953-09-18 / kari tanácsülés - 1./ A dékán beszámolója az 1952-53-as tanév eredményeiről - 2./ Javaslat az államvizsga rendelet módosítására - 3./ Az ideológiai oktatással kapcsoltos rendelkezése megbeszélése - 4./ Az Újságíró Tanszéken meghirdetett állásokra beérkezett pályázatok megvitatása - Határozatok, mellékletek
JEGYZŐKÖNYV az Eötvös Loránd Tudományegyetem Nyelv- és Irodelomtudományi Kara 1953» szeptember 18-án tartott tanácsüléséről. Napirend: 1. A dékán beszámolója az 1952-53-®» tanév eredményeiről. 2. Javaslat az államvizsga-rendelet módosítására. 3. Az ideológiai oktatással kapcsolatos rendelkezés megbeszélése. 4. Az Újságíró Tanszéken meghirdetett állásokra beérkezett pályázatok megvitatása. A Dékán megnyitja az ülést. Napirend előtt közli a tanácsüléssel, hogy a tanácsülés több tagja távolmaradását kimentette. Ezután rátér az első napirendi pont megvitatására. A vita megnyitása előtt néhány bejelentést tesz. Megállapítja, hogy, mint az a napirendi ponthoz mellékelt statisztikai kimutatásban is tükröződik, az elmúlt év vizsge- szinvonala általában emelkedett, az államvizsga új rendszerének a tanulmányi állapotra jó hatása volt és a szakdolgozatok színvonala is általában emelkedett, ső.t egyes esetekben a régi szakdolgozatok kiemelkedő színvonalát is messze meghaladta. Ugyanakkor megállapítja, hogy a statisztikai adatok tanúsága szerint is a fegyelmi állapot lazult, ami pl. a hiányzási statisztikából is nyilvánvaló. Ez kétségtelenül összefügg nevelői munkánk hiányosságaival, és felveti azt a kérdést, hogy a fegyelem megszilárdítása vájjon nem emelte volne-e még erélyesebben a tanulmányi színvonalat? Munkás- és paraszt származású hallgatóink viszonylag gyengébb tanulmányi előmenetele is nevelői munkánk hiányosságait tükrözi. Mindezzel kapcsolatban felvetődik az a kérdés, vájjon hallgatóságunknak van-e elegendő ideje az elmélyült egyéni tanulásra? A fegyelmi ügyekkel kapcsolatban a dékán megállapítja, hogy azok száma feltűnően magas volt, s hogy a határozatoknak azért sem volt kellő erkölcsi és elriasztó súlya, mert sem a tanárok, sem a tanszékek általában nem használták fel azok tanulságait nevelő munkájukban és így a fegyelmi határozatok nem emelkedtek felül a rendőri intézkedések színvonalán. Hiba volt az Í3, hogy a fegyelmi határozatokkal a kari oktatók gyakran nem értettek egyet, viszont különvéleményüket a kari vezetéssel nem közölték, ennek következtében a vezetés fegyelmi ügyekben a tanszékektől gyakran nem kapott kellő támogatást. A dékán külön bejelenti, hogy a kari vezetés elhatározta az elmúlt esztendő fegyelmi határozatainak felülvizsgálatát. A Kar dolgozóinak tudományos munkásságával kapcsolatban a dékán megállapítja, hogy a tudományos munka jellege karunkon nagyrészt egyéni, s a tapasztaltabb tudósok nem foglalkoznak eleget a fiatal káderek irányításával. A múlt esztendő sorén szervezett Kari Tudományos Tanács elsorvadt. Ezen a helyzeten valamiképen változtatni kell. A tanszék- vezetők nem viselték eléggé a szivükön fiatal munkatársaik munkalehetőségeinek kérdését sem. A hallgatók szociális problémáival sem foglalkozott kellő súllyal a kari vezetés, bár ezeket a kérdéseket a kari tanácsülés néhány tagja már a kormányprogramm megjelenése előtt szővátette. A gyenge tanulmányi eredményeknek gyakran szociális nehézség a háttere és ezekkel a kérdéí sekkel a tanszékeknek is behatóan és egyénileg kell foglalkozniok. A dékán ismerteti a diákotthonok néhány nehézségét és közli a kormánypro gramm határozataiból adódó könnyítéseket. A kormányprogramm igen határozottan vetette fel a kollektiv vezetés