Eötvös Loránd Tudományegyetem Egyetemi Tanácsának ülései, 1972-1973 (HU-ELTEL 1.a.50-54.)
1972.10.24. - 1. Egyetemünk helyzete és az előttünk álló főbb feladatok
- 21 az illető ügyekben. Á hallgatóktól hallottam, előföntőül, hogy a vizsgáztatók kiírják a vizsga idejét és azután nem jönnek lpe nap-nap után, a hallgatók pedig izgulnak és éjszaklnkint újra és újra átveszik az anyagot egyre romló idegállapotban, a vizsgáztató pedig újra és újra nem jelenik meg. A jegyzetkéziratok leadása terén sok az elmaradás, de megvallja, már nemigen fekszik neki a jegyzetilosnak. Egyszer kapott egy magas helyről felszólítást, hogy Írjon jegyzetet. Elkészítette, beadta, a lektori vélemények jók voltak, de visszakapta a kéziratot azzal, hogy másnak a jegyzetét adják ki. Legalább szóltak volna, hogy kár a munkáért, hagyja abba az Írást. Azután a hallgatók ott maradtak jegyzet bJúl nélkül két-három évig, de inkább ne legyen, semhogy azt egy olyan ember Írja, akinek a képe nem tetszik az ügyintézőnek. Van bizonyos hasadás a munka megbecsülése terén a kutató intézetek és az Egyetem között. Ennek egyik oka, hogy sokan az egyetemről azonnal kutatóintézetbe kerülnek, nem tudják, hogy az egyetemen más munka is folyik, mint az ismereteknek tölcsérrel a hallgatók fejébe xxa való öntése. Olyan igényekkel lépnek fel az egyetemi oktatókkal szemben, amelyeket azok nem tudnak teljesíteni, mert mást is kell csinálniok, az oktatásra kell ügyelniük, didaktikai szempontokat kell szem előtt tartaniok. Közben ugyanis ezek a kutatók megrészegülve a saját tudományuktól olyan jegyzeteket és tankönyveket imák, amelyeket a hallgatók - nem tudván latinul, de más nyelven sem - nem értenek. Végül megjegyzi, hogy az elöregedés is nagy probléma az Egyetemen. /Taps./ Szabó Zoltán mindenekelőtt azt a tévhitet akarja eloszlatni, amely szerint terméketlen egy értekezlet, amelyen 20-21 embernél több vesz részt. Ez azonban nem áll meg, ha egy gyűlés összetételében és tárgysoroza-