Eötvös Loránd Tudományegyetem Egyetemi Tanácsának ülései, 1972-1973 (HU-ELTEL 1.a.50-54.)
1972.10.24. - 1. Egyetemünk helyzete és az előttünk álló főbb feladatok
ÍU>- 14 -ezzel kapcsolatban a nyugdíjba kerülést Is normális folyamattá kell fejlesztenünk. Ehhez az kell, hogy biztosítsuk a nyugdíjba került oktatóink további munkáját, anyagi és erkölcsi megbecsülésüket, további kapcsolatukat azzal a tanszékkel, ahol életük javarészét töltötték. Problémát jelent az egyetemi káderhelyzet területén a technikai segédszemélyzet elégtelen volta. Kevés a technikus, asszisztens, kevés a műszaki szakember. ■ jy/l #>wv C re segiteni fog, iwu Itt( táláig a törzsgár^a ^ azeahad, ez Egyetemünkre szorítkozik, akkor konzerváló erőt jelenthet és éppen abban az irányban hathat, hogy ne legyen kádercsere. Ha azonban egy általános felsőoktatási törzsgárdát alakit ki a Pedagógus Szakszervezet, akkor ez már nem zavarja a kádermozgást a főiskolák és az egyetemek között, mert az illető törzsgárda tag maradhat akkor is, ha Egyetemünkről átkerül egy másik oktató intézménybe vagy akadémiai intézetbe. A kádercserék terén a cél az Egyetem, színvonalának emelése szakmailag és polltikallag>fgszkö,ze lehet a fiatalitásnak, a minőségi c seré karaik/(ész köz lehet £>t/l 'U'» ahogy itt tarti^a^suk a tehetséges végzett hallgatókat, eszj£&ae lehet annak, hogy az akadémiai vagy ipari intézményekkel oktató-kutató cserét ha j tyb^ftunk végre időnkint vagy cseréket csinálhatunk az egyetemi oktatók és a középiskolai tanárok között. Ezen a téren ki kell azonban küszöbölni minden szubjektivizmust, a csoportérdekek minden érvényesülését. Itt, ez előtt a testület előtt, amely régen vagy talán még sohasem volt igy együtt, el kell mondani, hogy a rektor, a rektorhelyettesek, a dékánok és dékánhelyettesek ügyi fogjuk fel funkciónkat, mint a múltban is, hogy mindegyikünk egyenkint primus inter pares, mi a professzori kart tekintjük vezetőnek, nincs és nem lehet szakmai vezetés ezen az egyetemen e testületen kivül. Ide tartozik azonban mindjárt az, hogy a tan
