Eötvös Loránd Tudományegyetem Egyetemi Tanácsának ülései, 1971-1972 (HU-ELTEL 1.a.46-49.)
1971.10.01. - 2. Jelentés a kutatómunka eredményének az egyetemi oktatásban történő hasznosíthatóságáról
u Ami a kutatószabadság kérdését illeti, ezen a téren sokat segithet az, ha egyszer a minisztérium megvizsgálná, mégpedig nagyon komolyan és a segiteni-^akarás szándékával, hogy milyen sok üres járatot akasztanak egy-egy professzor nyakába, és ettől szabadítsák meg. A számítástechnikának a társadalomtudományok terén való alkalmazása olyan téma, amelyet az illetékes dékánok vezetésével lehet kidolgozni. Tény, hogy a könyvtárosnak és a dokumentátornak egy személynek kell lennie, csak az a baj, hogy a meglévő könyvtárosok vagy túl vannak terhelve, vagy egyáltalán nem könyvtárosok, és nem tudnak dokumentációt végezni. Tudjuk, hogy milyen nehéz még egy olyan könyvtárost is kapni, aki legalább el tudja olvasni az idegennyelvü könyvek cimét. Két nagyon jó megjegyzést tett Gergely Attila kolléga. Ürül annak, hogy ilyen plasztikus kifejezést hallott, mint "a döglött tudás felhalmozódása". Bennünket szintén foglalkoztat ez a probléma, szó is van az előterjesztés 5. oldalén az előadandó anyag helyes szelektálásáról és állandó korszerüsitéséről, mint nagyon fontos teendőről. Amikor az egyetemi tanár ujjáépiti és szelektálja az oktatandó anyagot, az már majdnem nem is tudományos, hanem művészi feladat. - Az információs anyag forgalmazása tulajdonképpen az előző gondolatnak mint geometriai testnek a másik oldala. A tudományos gondolkozás módszertanát'kell mindenféleképp elsajátittatni, s ha ez megvan, akkor erre az alapra már mindent fel lehet épiteni, ha nincs meg, akkor semmit sem lehet felépíteni. Elfogadja Gergely Attilának azt a kritikáját, hogy az anyag TTK-centrikus. Az előterjesztést kidolgozó bizottságban nemcsak a természettudományok, hanem a társadalomtudományok köréből is voltak meghívottak. Hogy az anyag TTK centrikussá vált, az onnan származik, hogy az egész probléma a műszerezettség és más elemek miatt maga is- 21 -