Eötvös Loránd Tudományegyetem Egyetemi Tanácsának ülései, 1970-1971 (HU-ELTEL 1.a.41-45.)

1971.04.16. - Bejelentések

Kéri László: Azt hiszem, abban valamennyien egyetértünk, hogy a modern filológiai tanszékeknek, tudományterületeknek valamilyen, az eddiginél szervezettebb, átgondoltabb összehangolása szüksé­ges, oktatási szempontból is és a tudományos munka szervezése szempontjából is. Hogy ennek jelenleg a modern filológiák vonat­kozásában egy intézet létrehozása volna a legcélszerűbb formája, azt én sem hiszem, és ez - úgy látszik - eléggé kialakult a vi­tában, Mert ha ma filológiai intézet léteznék, ha egy intézetbe vonnok össze ezeket a szakokat, inkább kart alakitanárik karon belül, és amennyi haszna volna ennek, ugyanannyi kára is volna, hiszen megnehezítené az egész adminisztrativ ügymenetet, mert beiktatna még egy fórumot a tanszék és a kari vezetés közé, vi­szont olyan nagy egység lenne, amely azért behatóan az egyes tan­székek problémáival mégsem tudna foglalkozni. Tehát mi az a változat, hogy meg kell vizsgálni, hogy .vajon cél­­szerü-e egyes tanszékeknek intézetté való összevonása? Ha kon­krété megnézem pl, az Angol Tanszék helyzetét: mi haszna lehetne az angol stúdiumoknak vagy a német stúdiumoknak abban az esetben, ha germán intézet cimén összevonnók a két tanszéket? A könyv ;ár egyesítése? Kinek volna ebből haszna?.A német szarosoknak nem, hacsak nem egyben angol szakosok is. Ü)s az adminisztráció? Meg­figyelésem szerint a nagy tanszéki egységeknél, ahol még nagy könyvtár is van, jelenleg a probléma fordított: nem az, hogy nincs az adminisztrátor kihasználva és:túlsók adminisztrativ személy van, hanem az, hogy tulkevés van. Annak megvizsgálása viszont szerintem egyszerű kari probléma, hogy hol annak a karon ki­használat lanabb munkaerők és hogyan tudnának heti vagy napi né­hány órai segítséget adni a tulterhelteknek? Mi jöhet ki egy ilyen germán intézetből/, fenntartva persze, hogy nagyon kívánatosnak tartom, hogy össze legyen hangolva bizonyos pontokon az anglisztikai és a germanisztikai kutatás és az egye­temi munka is? Azt hiszem, hogy a jelenlegi tanszéki keret ennek minden tekintetben jobban megfelel, kiegészítve agy olyan remél­hetőleg majd működő bizottsággal, amelyre Köpeczi elvtárs cél- " zott. Lehet, hogy nem látom hirtelen elég jól ezt az egész kérdéskomp­lexust, de első benyomásom inkább az, hogy ezeknek a tanszékeknek szempontjából az intézeti összevonás különösebb eredményt nem hozhat, Baleczky Emil Hadrovics László barátom úgy tüntette fel az rósz szakot, mint' valami mumust és én tudom, hogy a szlávok mindig féltek az oroszoktól a múltban is? /Köpeczi Béla: De volt ffréTresrsrfr pánszlávizmus is!/ Kidolgoztunk egy tervet még Kniezsa professzor életében . Kérdeztem, miért nem lehet a kettő együtt, legyen egy keleti szláv szakos tanszékvezető, egy nuygati szláv szakos és egy déli szláv szakos tanszékvezető, és ennek az egységnek le­gyen egy vezetője. Miért nem lehet ezt elképzelni? Eu nagyon szépen el tudom képzelni. Hadrovics László nem mondotta meg, hogy tulajdonképpen mitől fél. Egészen más dolgoktól fél, nem zoktól, amiket elmondott, hanem .attól, hogy a mi tanszékünk nagy tanszék, sok a gyakorlati óra, sok ember dolgozik benne, súr­lódások vannak,^, és talán inkább erre gondolt, amikor nem merte ezt kimondani. En pl, ideálisnak képzelem el az összes szláv ■ 1llol°giai szakok egyesítését, és ugyanúgy el tudom képzelni

Next

/
Oldalképek
Tartalom