Eötvös Loránd Tudományegyetem Egyetemi Tanácsának ülései, 1970-1971 (HU-ELTEL 1.a.41-45.)

1971.04.16. - Bejelentések

11

a többi szakok egyesítését is. Azt hiszem, az elvtársak egy kicsit pesszimistán nézik ezt, ez szervezési kérdés, a tanszék és a szak úgyis megmarad. Itt egy kis egyszerüsitésről van szó, és én ennek hive lennék bizonyos reális keretek között. Nem olyan veszélyes sz orosz Tanszék* Mi nagyon jól járnánk, £ szláv tanszéken lévő könyvtárat nagyon jól ki tudná használni az 12oo hallgató, aki ki van téve XY szeszélyeinek és nem kap könyvet. Egy intézeti könyvtárban sokkal nyugodtabban lehet dolgozni, és ki lehet használni azokat az értékes könyveket, amelyeket jelenleg nemigen használnak ki. Tehát van ott egy holt tőke, és 2-3 hallgató benézeget a szláv tanszékre, de inkább oktatók.

Bogarast Miklós: Nem tudok beleszólni abba, hogy a szlávoknál hasznos volna-e vagy nem az uj szervezés. A román vagy újlatin tanszékek egyesitése most semmiképpen sem menne, a germán szintén nem menne. Viszont a szakbizottságok, ha operativ bizottságok, nagyon jól ellátják azt a feladatot, hogy a kari vezetést segitsék. Még csak az a problémánk, hogy mi legyen a filológiai bizottság viszonya a szakbizottságokhoz? /Köpeczi Béla: A filológiai bizottság országos bizottság!/ Nyilván Tennének közös személyek.

Több felszólaló nem lévén:

Ha^y Károly: Azt a megbeszélést is hasznosnak Ítélem meg és köszönöm. Az eddig lefolyt ilyen beszélgetések mind hasznosak voltak* Az világosan látszik és teljesen reális, hogy ezen a területen egy intézetet egészében létrehozni ma nem látszik reálisnak* Amit Baletzky elvtárs mondott, az meggondolandó: tényleg úgy néz ki, hogy szláv területen az uj szervezés elképzelhető. Azt hiszem, az derült ki világosan, hogy ahhoz, hogy az oktatási és a tudományos munka területén hatékonyabb munka folyjék a szervezés dolgában is, az első lépcsőben olyan szakbizottságokat kellene létrehozni, amelyek összetételükben is a legreálisabban fedik le azt a területet, amelyre vonatkoznak, és amelyekben tényleges tartalmi kérdéseket meg lehetne vitatni, megtörténhetnék a munka koordinálása, és adott esetben a szakbizottságok a zakót érintő kérdésekben a legobjektivabb testület lehetnének, amely véleményt nyilvánít vagy javaslatot tesz a kari vezetésnek a szakra vonatkozó kérdésekben, esetleg rendelkezhetik olyan hatáskörrel, hogy pl. tantervi módosításokban maga döntsön.

Meg lehet azt nézni, hogy ezen tulmenőleg a következő lépcsőt, amelyre Köpeczi elvtárs utalt, hogyan alakítsuk ki. Biztos vagyok benne, hogy a szakbizottságok létrehozása rövid időn belül - a tanév végén - megtörténhetik, ha hatáskört kapnak.

A következő lépcső, hogy ezek esetleg hogyan alakuljanak át alegységekké. Itt már egészen bizonyos, ho^y az időpont is másképp alakul. El tudom képzelni, hogy a szláv csoport előbb jön létre, mint a germanisztikai stb., ha egyáltalában mindenütt keresztül_ vihető ez - úgy néz ki, hogy mindenhol nem -, de ahol létrejöhet, ez is különböző időeltolásokkal történhetnék meg.

Amit üagy Béla elvtárs vetett fel, hogy t.i. eredményesebb lenne először egy tervezet kidolgozása és annak megvitatása, ez meg fog történni. Ezek a beszélgetések tulajdonképpen azért előzik meg ezt a tervezetet, hogy az információ szélesebb területről jöjjön, hogy ennek alapján reálisabb tervezetet is tudunk készíteni, amelyet azután akár a szakbizottságok, akár a blokkbizottságok tényleg széles körben vitatnának meg a karon.