Eötvös Loránd Tudományegyetem Egyetemi Tanácsának ülései, 1969-1970 (HU-ELTEL 1.a.36-40.)
1969.11.17. - Határozatok, mellékletek
Dr. Lederer Emma egyetemi tanár tudományos pályája. A magyar marxista történettudomány és az egyetemi szakképzés kiemelkedő képviselője. Évtizedes kutatómunkája során a magyar történet - főként a korai és az érett feudalizmus időszaka -.számos jelentős, addig tisztázatlan problémáját világította meg, Eorráselemző, kritikai munkásságával iskolát teremtett, Historiográfiai kutatásainak eredményeként elsőnek adta a magyar polgári történetírás egészének a fővonalakat áttekintő, égységeE kritikai értékelését. Egyetemi oktatóként marxista szellemben nevelet, jól képzett fiatal szakemberek hosszú sorát indította el pályájára, köztük nem egy olyat is, alti azóta a szaktudomány és az oktatási, illetőleg a közélet különböző területein kiemelkedő eredményeket mutatott fel. Tudományos kutató és egyetemi oktató tevékenységét szervesen egészítette ki az a nemkülönben gyümölcsöző munka, ar melyet szervezőként és részben irányítóként a magyar történettudomány több nagy, a maga idején úttörő vállalkozásnak - igy az egyetemi tankönyv sorozat és az ehhez kapcsolódó, hézagpótló monografikus, illetőleg munkaközösségi munkálatok - előkészítése terén végzett, vagy amelyet aspiránsvezetőként, továbbá számos szaktudományi bizottság tagjaként rendszeresen fejtett és fejt ki. Korábbi tevékenységének elismeréseként az első alkalommal megkapta a tudományok doktora fokozatot, többször részesült magas kitüntetésekben, igy kétszer ítélték oda neki a Munka Érdemrend arany fokozatát, mindez azonban csak részben fejezi ki a szerepet, amelyet a magyar marxista történettudomány £s a szakemberképzés fejlesztésében betöltött és mindmáig betolt. Kutató munkáját Domcnovszky Sándor tanítványaként kezdte meg és eleinte főként a gazdaságtörténet akkortájt súlyosan elhagyott területeire koncentrálta. Ennek eredménye delet őri értekezése a középkori mértékekről, amely a maga tárgykörében ma is alapvetőén nélkülözhetetlen ismereteket nyújt, továbbá gyökren idézett - keletkezésekor Magyarországon egészen újszerű - feldolgozása a középkori pénzügy le te léről, amely különösen a városi pénztőke ZIV-XV. századi szerepének s vele a városi patriciátus helyzetéhek ismeretéhez nélkülözhetetlen. Már ezekben a munkáiban szembeszökő - túl az önmagában is jelentős gazdaságtörténeti érdeklődésen és a mcgállapitások időálló értékén - az a rendkívül éles kritikai érzék, amely itt különösen a források elemzésében mutatkozik meg és ebben a vonatkozásban ílarczali iskolájának legjobb 9254 st.sz.
