Eötvös Loránd Tudományegyetem Egyetemi Tanácsának ülései, 1969-1970 (HU-ELTEL 1.a.36-40.)

1969.11.17. - Határozatok, mellékletek

hagyományait őrzi. Ezt a kritikai elemző müvésztet később tovább fcjleeztettc, kiterjesztette a szakirodalom analízisére és igyckcr zett tanítványainak tevékenységébe is átültetni. Kutató tevékeny­ségét egyre szélesebb körre terjesztette ki /igy a művelődés tör­ténetének máig is elhanyagolt, akkoriban alig ism-rt osszefüggé­­seitc-/ s noha igen kedvezőtlen körülmények közt dolgozott, - a felszabadulás előtti művelődéspolitika nem engedte tudásának, szak­­képzettségének megfenő elhelyezkedéshez jutni, - hallatlan energi­ával óriási forrásanyagot búvárkodott végig, kivételesen alapos és kiterjedt ismereteket szerzett az érdeklődési körébe vágó területe­ken és ennek több más, jelentős müvében is bizonyságát adta. A felszabadulást követően bontakoztak ki alkotó képességei, együtt a kutatás,.az oktatás, a. tudományos közéleti tevékenység különböző területein. Kutatásait nem korlátozta a feudalizmus időszakára, noha továbbra is ez állt érdeklődése homlokterében. Irt egy jelentő könyvet a magyarországi kapitalizmus kezdeteiről, amelynen egyebek közt azt az akkortájt éppen nem egyértelműen tisztázott álláspontot bizonyította, hogy a forradalom lcvcrctésc ellenére - visszavon­hatatlanná tette a feudalizmus vegét os a fejlettebb formáció ki­bontakoztatását; továbbá, hogy ez az utóbbi a. birodalmi keretek közt milyen sajátosan torzult alapokon, sajátosan torzult irányban indult meg. Kutatásainak középponti problémája azonban a feudalizmus me­gy a górsz ági kialakulása volt; erre vonatkozó - az okleveles anyag egészének alapos elemzésén nyugvó, számos uj eredményt nyújtó - megállapításait monográfiában foglalta össze, amelyre a szovjet kutatás is felfigyelt. Kutatásainak másik fő területévé vált a historiográfia, A magyar polgári történetírás fejlődését több egye-, térni clőaádás 6s jegyzet után szintén monográfiában foglalta össze. Ezenkívül több ilyen figyelemreméltó tanulmányban elemezte a jelen­kori nyugati - igy a második világháború utáni nyugatnémet - polgári történetírás tendenciáit és sok tanulságos megfigyeléssel, különböző, vitákban tett észrevétellel járult hozzá a marxista történettudomány fejlődésének ismeretéhez, kezdeti hibáinak ős gyengéinek korrigálá­sához is. Sokat foglalkozott a történettudomány elvi-metodikai alapkérdéseivel, Ilyen tárgyú kutatásainak jelentős eredménye az a történelem tudományosságának problémáit elemző munka, amely 1968-ban jelent meg az Akadémia II. osztályának kismonográfiái közt; ebben c kérdésről vallott marxista koncepció alapjainak kifejtése- mellett 9295 £t.sz„

Next

/
Oldalképek
Tartalom