Eötvös Loránd Tudományegyetem Egyetemi Tanácsának ülései, 1969-1970 (HU-ELTEL 1.a.36-40.)

1969.11.17. - 1. Az egyetemi tanulmányi és vizsgaszabályzat tervezete

- 4 -Nincs rendelkezés.a tervezetben a hallgatók szorgalmi idő alatti munkavállalásáról# Kérdezi, hogy erre nézve mi az elgondolás.

Kádár Miklós szerint a Sz# 4. pontja 6~lo. sorából nem az következik, amire irányul, hogy tudniillik ilyen esetben a hallgató nem ira kozhatik be*

Nagy Kázmér hiányolja az egyik egyetemről a másikra való átirat koz ás szab ályozás át• Különösen fontos az egyetem és valamely tanárképző főiskola közti átij&atkozás#

Köpeczi Béla kérdezi, hogy mit jelent a Sz. 12# pontjának 5. sorában az, hogy "az adminisztrativ módszerek lehetőleg kerülendők"?

t , aSV

Kérdezi, hogy az Ut* 8# pontjának harmadik bekezdését nem kellene-e értelmezni az eljárásmódot illetően#

Kérdezi, hogy a tervezet tekintetbe vette-e a nem tanárszakosokat, különösen azzal kapcsolatban, hogy most a Bölcsészkaron lehetőség ] nyilik bölcsészdiploma megszerzésére#

Benkő Loránd Tálasi Istvánnak azt válaszolja, hogy valószinüleg szükséges lesz az államvizsgák minisztériumi újraszabályozása; egyetértünk a MM-nek ezekkel a törekvéseivel, s a szabályozásról most nem érdemes vitatkozni#

Névai professzornak azt válaszolja, hogy a szemináriumi /gyakorlati vizsgázás tekintetében nem árt bizonyos megkötés, mert a specializálódás kiterjesztésével és az ilyen jegyek az átlagba való beszámításával egyes karokon felmerül az a veszély, hogy az itt-ott amugyis jelentkező vizsgaliberalizmus továbbterjed.

A hallgatók munkavállalását valóban szabályozni kell, de inkább a szervezeti szabályzatban. A munkavállalás nagy probléma Egyetemünkön, különösen az V. éven.

Kádár Miklósnak a SZ.4. pontjához fűzött megjegyzése jogos abban az esetben, ha ezt a pontot önmagában.olvassuk, de az Ut. 4. pontjának elolvasása után világossá válik. Persze lehetééges itt szankciókat is kimondani.

Nagy Kázmér kérdése a szervezeti szabályzattal kapcsolatos, s amikor az elkészül, úgyis egyeztetésre kerül a két szabályzat.

Köpeczi Bélának azt válaszolja, hogy az adminisztrativ módszerekről szóló megjegyzés azt jelenti, hogy az oktató a legkülönbözőbb módokon kényszeritheti a hallgatókat az órára való eljárásra /katalógus, a vizsgák megfelelő bonyolításának módja stb./ de ha ez a kitétel súlyosnak látszik, módosítani lehet. Az UT,

8. pontjával kapcsolatban felvetett probléma az MM-szabályozás problémája, nem az Egyetemé. A Köpeczi Béla által a nem tanárszakosokra vonatkozólag felvetett kérdés szabályozását a Bölcsészkarra kellene bízni, s nem az általános szabályzatba belevenni, mert ez speciálisan a Bölcsészkar problémája. Az ET