Eötvös Loránd Tudományegyetem Egyetemi Tanácsának ülései, 1969-1970 (HU-ELTEL 1.a.36-40.)

1969.11.17. - 1. Az egyetemi tanulmányi és vizsgaszabályzat tervezete

-ftavaly elfogadott egy határozatot, az életbe is lépett, élni kell vele. A megadott keretek maximálisak, azokat nem kell teljesen kitölteni* A szabályozás tehát megtörtént, most inkább cselekvésre van szükség.

Polinszky Károly szerint Nagy Kázmér rendkívül érdekfeszitő problémát említett es ez belevág abba a kategóriába, amelyet a MM mostanában három egyetemen kísérletképpen bevezetett és amelyről egy alklmi bizottság tárgyal: ez a kétlépcsős, vertikális képzés problémája. Az elveket a pedagógusképzésnél is valamilyen okos összehangolással érvényre kell hozni* Ez lényegesen nagyobb kérdés annál, hogy egy egyetem vizsgaszabályzatában lenne rendezhető* A MM ebben a kérdésben az Egyetem vezetőivel nagyon szoros kapcsolatban álls ők a TTK-a a szakmatematikus, szakkémikus és szakfizikus vonalon foglalkoznak ezzel a kérdéssel* Ez a kérdés az elkövetkező időben napirendre kerül a tartalmi oldalról való megközelítéssel együtt* Most nem érdemes ezzel foglalkozni, mert ezzel a nagyhorderejű kérdéssel történelmileg rövid időn belül külön fog foglalkozni a MM*

A vita során:

Sz* l-lo* /Ut* 1-5./:

Molnár Emil kérdezi, hogy a Sz* 4. pontjában az 5* és lo. nap helyett nem lenne-e elegendő az, hogy "a dékán által kijelölt időpontokban”? lnnél erősebb megkötés nem szükséges.

Bolla Kálmán rámutat, hogy ha a tanulmányi és vizsgaszabályzat konkretizálására lesz szükség, minthogy ilyen komplikált egyetemen nehéz mindent központi szabályzatban jól szabályozni, olyan megjegyzés kívánkoznék az általános rendelkezésekbe, hogy lesz ilyen konkrétabb kari szabályozás is, - már amennyiben az ET most igy dönt.

Kérdezi: mi indokolja az őszi szünet kiiktatását és a hat nap tavaszi szünetet?

Névai László a Sz. 6. pontjával kapcsolatban kérdezi, hogy nem kellene-e az Egyetemet magát kötelező rendelkezéseket felvenni, például a tanrend közzétételének időpontjáról. Túlzott ebben a pontban a harmadik tanítási hét mint határidő; kezdjék ezt is a félév kezdetén.

Kádár Miklós egyetért Névai Lászlóval: nem lehet beismerni, hogy három" nettel rövidebb félév is elég.

A tanszabadságra való hivatkozással javasolja a Sz. 7. pontjából az összesen heti 8 óráról szóló megszorítás kihagyását. Ami nem ütközik, annak felvételétől nem szabad elzárni.

Benkő Loránd Molnár Emilnek azt válaszolja, hogy nem árt az Sz.4- ben az 5. és lo. napot rögzíteni, mert nem lehet mindent arra bízni, hogy: majd a dékán megmondja. Semmi ok sincs atra, hogy ne