Eötvös Loránd Tudományegyetem Egyetemi Tanácsának ülései, 1969-1970 (HU-ELTEL 1.a.36-40.)

1970.01.19. - 1. A tudományos munka helyzete és lehetőségei az Eötvös Loránd Tudományegyetemen

- 23 -alapfokú, és egy másik középfokú, de kiküszöbölve az eddigi ab­­uzust, hogy ne külkereskedelmi, hanem szaknyelvnek alapfokú és középfokú tudását kívánjuk. Ezt azért vetem fel az elvtársak e­­lőtt, mert roppant nehéz helyzet elé kerülünk, ha el eltudatoso­­dik a tudományos közvéleményben. Kérem az elvtársakat, tudato­sítsák azt, hogy a két nyelv tudása éppen olyan kötelező, mint amilyen kritérium a disszertáció benyújtása vagy a szakmai vizsga. Nem tehetünk ez alól kivételt. Úgy gondolom, érdemes volna leszögezni, hogy a tanszékek oktatóitól elvárjuk azt, hogy két nyelvet tanuljon meg, alap-, ill. középfokon és csak azután nyújtsa be disszertációját, mert jelen pillanatban az a helyzet, hogy bead valaki disszertációt és a nyelvvizsgákat még nem tette le. Szeretnék néhány itt elhangzott és el nem hangzott konkrét dologhoz is kapcsolódni. Ilyen a kollektiv munka kérdése. Az i­­rodalomtudomány területén külön határozatot hozott a TMB, hogy a nagy irodalomtörténeti kézikönyvben önálló kutatások is he­lyet kaphatnak. Van hét olyan ember, akik alapvető munkát vé­geztek és Írtak a kézikönyvbe esetleg 40 oldalt. Ugyanakkor volt sok éves kutatás esetleg a nyelvtudomány területén, amelyre nem lépett fel igény, A törvény igy szólt eddig és ezután is igy fog szólni, hogy a kollektiv munkából kiemelve, körülhatá­rolva figyelembe kell venni az egyéni területet, mert a kollek­tiv munkát nem lehet misztifikálni, ez egyének közös teljesít­ménye, de nem lehet egyszerűen összeboronálni a fejeket, az e­­gyéni teljesítmény a kollektiv munka alapja és lényege, egyni teljesítmények összeállásából tevődik ki a kollektiv munka. Szeretnék néhány dolgot ezzel kapcsolatban saját szaktudományom területéről mondani, A kollektiv munkát különböző módokon lehet elképzelni. Saját tanszéeink példáját hozom fel, A tanszék ku­tatóinak többsége a 17, század első felével foglalkozik, készí­tenek tanulmányokat, kandidátusi disszertációkat, stb. Ezeket min3 en tanszéken megvitatjuk. Együtt dolgozunk, együtt vitatunk meg. Mi ez, ha nem kollektiv munka? Még akkor is, ha egyéni teljesítményekből tevődik össze, de a munkatársak egésze, együt­tese vitatja meg. Egy másik tanszéken nyolo évvel ezelőtt akadé­miai határozat értelLmében egy kis kutatócsoport hozzáfogott a régi magyar nyomtatványok bibliográfiája /Szabó Károly régi ma­gyar könyvtára/ munka uj kiadásához. Az első kötet már sajtó a­­latt van. Január elsején az Akadémia ezt a kis kutatócsoportot áttette a nyelvi tanszékekre, ott folytatja munkáját. Itt lény»* gében ugyancsak kollektiv tipusu munkáról van szó: kis kutató­­csoportról, mely akadémiai pénzen dolgozik a kollektiv munka terén. Újra saját példát hozok. Öt esztendővel ezelőtt Radnóti­­szemináriumot szervezve vállalkozó hallgatókból kb 20 tagú törzs­­gárdávai , felkutattuk Radnóti utolsó fél esztendejének dokumen­tumait. En foglaltam össze és publikáltam, de a hallgatókra is Hivatkoztam tanulmányomban. Javaslom az elvtársaknak, hogy i­­lyenfajta munkákat mindenki a maga szakterületén végeztessen, a hallgatókra építve, olyan feladatokat adva, amelyeket a hall­gatók tudásuknak, fejlettségüknek megfelelően el tudnak végezni. Persze itt az lenne jó, ha ez kiterjedhetne a tanszéken kívüli­ekre is. Egy tanszéki csoport igen gyakran nem alkalmas kollek* tiv munkára, mert itt van régi irodalom, stb., amiben esetleg nem jáatosak. Ellenben igen hasznos volna és gondolom, ez való­sulhatna meg, ha rokon tanszékeken is támogatnának az ilyen csoportok munkáját. Sttxmás Ebben a tekintetben saját tanszéke­imről csak rosszat mondhatok. Itt más tanszékekkel együttmükö-

Next

/
Oldalképek
Tartalom