Eötvös Loránd Tudományegyetem Egyetemi Tanácsának ülései, 1969-1970 (HU-ELTEL 1.a.36-40.)

1970.01.19. - 1. A tudományos munka helyzete és lehetőségei az Eötvös Loránd Tudományegyetemen

dés nincsen, legfeljebb egyénileg konzultálok Benkő elvtárssal, vagy a történészekkel, spanyol-, olasz-, stb, tanszékkel, de szervezett formája ennek nincsen. Hogy mennyire nincsen, hadd mondjak agy negativ példát. Készült a nyelvtudományi tanszéken egy Radnóti-kiadvány, Újra Radnótiról van szó. Olyan terjedelmű volt, mint Radnótinak egész életműve, több mint 400 oldal, A munka jő volt, de volt egy alapvető hibája: az irodalomtörténeti alapvetés tele volt hibával. Ha a pályázó eljön és konzultál, fél órás beszélgetéssel megkapta volna a dolgok pontos állását az odavonatkozó summázással és akkor hibátlan lett volna a munka. Ezt mint példát hozom fel, hogy mennyire nincsen szervezett együttműködés a tanszékek között,

Elekes elvtárs felszólalásában felmerült a káderosere probléma, "fen a magam részéről ezt a kérdést még megvitatandónak tartom. Minden tanszéken akadnak emberek, akiket időnként ki lehet cserélni és helyükbe hozhatunk egy-egy tehetséges fiatalt. Mert igaza van Benko elvtársnak, amikor arról beszélt, hogy az utánpótlással baj van. De miképpen várhatunk itt javulást, ha merészen nem nyuluflik hozzá a kérdéshez, ha egyes embereket, főként ha nem megfelelőek, időnként nem cserélünk ki megfelelőkkel, Ez a probléma tulajdonképpen a gyakornokok kérdése, TJgy gondolom, amikor mi szigorú mértéket igyekszünk szabni a gyakornokok kinevezésénél, főleg arra kell törekedni, hogy csak rendkívül tehetséges fiatalt vegyünk fel gyakornoknak. Féltételessem, hogy ez nem mindig Így van, igen gyakran presztizs-kérdések játszanak ebben közre. Egyik tanszékvezető azt mondja, hogy ez vagy az a tanszék már kapott, én még nem és ragaszkodik egy gyakornokhoz, esetleg olyanhoz, aki nem rendkívül tehetséges. Szóval vigyázzunk arra, hogy akkor van értelme az egész gyakornoki rendszernek, ha olyanokat hozunk be, akikről látjuk már egyetemi hallgató korában is, hogy rendkívül tehetséges, Akiről ezt nem látjuk, az nem is való gyakornoknak.

Még_egy kérdést. Ugyancsak aaját gyakorlatomból hozok fel példát. Én nyolc esztendő óta űzöm azt a gyakorlatit, hogy egy félévben egy munkatársam majdnem teljesen függetlenítendő az oktatás alól és a többiek átveszik iráit, Ezek a félévek az igazi előrelenditői a munkatársak tudományos munkájának,

A kiadványokkal kapcsolatban igen nehéz kérdések merülnek fel, mert ezeknek anyagi vetületűk van. De ha ha azzal kezdtem, hogy a zászlót ki kell bontani, a zászló jelenthet azokon kívül, amiket Köpeczi elvtárs korábbi előterjesztésében már előzőleg felsorolt, mást is, pl, egy tanszékcsoporti litografált kiadványt. Ha tanszékeink olyan kiadványokkal jönnének ki, mint pl "Történettudományi tanszékcsoport kiadványa" vagy "Modern filológiai tanszékcsoport kiadványa", stb,, ezek a kiadványok mozognak a világban, a tudományos életben és világos, hogy az ezekben szereplő XY munkatárs annak az egyetemnek a zászlóját emeli magasra tudományos eredményeivel, mig egyébként az Irodsn lomtörténeti Közlemények, vagy a Századok, vagy a Helikon munkatársaiként lépnek napvilágra.