Eötvös Loránd Tudományegyetem Egyetemi Tanácsának ülései, 1968-1969 (HU-ELTEL 1.a.32-35.)
1969.05.16. - 2. Előterjesztés P. Kovács Ferencné Wittmann Gizella kitüntetéses doktorrá avatására - 3. A bölcsészettudományi és természettudományi karok tantervi javaslatai
szerepeltek. Ilyen értelemben átmeneti jellegüeknek kell tekinteni ezeket a tanterveket. Oláh Gyula jónak tartja ezeket annyira, hogy az I. évben meg lehet inditani ezekkel az oktatást, és a későbbiek során már az uj kari és egyetemi tanácsok elé utalva lehet majd véglegesíteni ezeket a tanterveket hosszabb távra. A tantervben meg kell határozni 1/ szorgalmi időszakra való bontásban valamennyi kötelező és választható tárgyat. Ezt a szak tantervének tartalmaznia kell. 2/ Tartalmaznia kell az elméleti és gyakorlati kötelező órák számát /némely szaknál nem kerül ki ez a bontás/. $/ A szakmai gyakorlatok időtartamát nem tartalmazzák a tantervek. Ezeket szintén meg kell majd határozniok a karoknak. 4/ Meg kell határozni a számonkérés /vizsgák/ formáit, azt, hogy mely vizsgákat hogyan kell beszámítani az átlageredménybe, esetleg súlyozottan, 5/ Az államvizsgára bocsátás részletes feltételeit is tartalmaznia kell a tantervnek. 6/ A szakdolgozatra és a diplomára vonatkozó előírásokat az előterjesztésben foglaltnál részletesebben kell bevenni. Ezekkel.tehát még ki kell bőviteni a tanterveket. Ezzel indulni lehet I. éven, viszont ahhoz, hogy teljes legyen a kép és a hallgatók kezébe adhassuk a teljes képzésük képét tartalmazó tanterveket, mindezeket az említetteket meg kell majd határozni. Az egyes tárgyak programját szintén a karok fogják meghatározni. Ennek során rögzíteni kell a kollokviumi és a vizsgakövetelményeket. A szigorlati követelményeket tanárszakok esetében, valamint az államvizsgakövetelményeket a,MM határozza meg a MM-szakbizottságok által javasoltak alapján. A nemtanári szakokon teljesen kari hatáskörbe utalja a MM a szigorlatok és az államvizsgák követelményrendszerét is. Amennyiben a MM-szakbizottságok foglalkoznak nemtanárszakok követelményrendszerével /általában nem foglalkoznak, de amennyiben szükségesnek tartják, jogukban áll foglalkozni ezekkel/, akkor javaslataikat ajánlásként fogja a MM a karok számára megadni. Elképzelhető, hogy az illető szak a MM-szakbizottságban résztvevő kari képviselői meg tudnak állapodni közös plattformban és ezt érvényesithetik mindhárom egyetemen, de eleve ez nem kötelező, hanem lehetőség. A szigorlatok és az államvizsgák követelményrendszerének kidolgozása konkrét magyarázatot fog adni arra is, hogy ezek alatt a MM mit ért, A szigorlati követelmény tulajdonképpen azt jelenti egy kétszakos tanárnál, hogy két-két szigorlatot tesz: egyik szakjából is, a másikból is. Tanárszakosok esetében a szakdolgozat nem lenne az államvizsga része, hanem az államvizsga komplex képesitővizsga lenne. A nemtanárszakok esetében maradna a jelenlegi rendszer. Ami az általánosan kötelező tárgyakat illeti, szerepel a mellékelt, táblázatban a kötelező speciális kollégiumok cimszó alatt a logika. A Marxista Főosztály határozott kérése volt. hogy a logika tárgyát ne szerepeltessük a marxista speciális kollégiumok között. Ha a kar szükségesnek tartja, Írja elő sajátmaga mint kötelező tárgyat, vagy ha nem tartja szükségesnek, speciális tárgyként oktassák, de ne a marxista tárgyak keretében. A szakmódszertan 1+1 órával szerepel az előterjesztésben, ugyanakkor a Bölcsészkar
