Eötvös Loránd Tudományegyetem Egyetemi Tanácsának ülései, 1968-1969 (HU-ELTEL 1.a.32-35.)

1969.05.16. - 2. Előterjesztés P. Kovács Ferencné Wittmann Gizella kitüntetéses doktorrá avatására - 3. A bölcsészettudományi és természettudományi karok tantervi javaslatai

kimutatásban a különböző szakpárosításokra eső egyes évi óraszámokat /általános tárgyak, egyik szak, másik szak/. Egyeztetés során módosítások történtek ebben. Megtörtént ez a vizsgákra vonatkozólag is. Rengeteg lévén a szakpárosítás, nem lehet azt állítani, hogy mindenütt sikerült az optimális arányokat megállapítani, de ezektől sehol sincs lényeges eltérés. Nem volt minden kérdésben a szakok között teljes az egyetértés /pl, a kötelező óralátogatás kérdésében/, nagyon sokféle vélemény hangzott el.

Az E£ bölcsességén múlik, hogy tud-e olyan határozatot hozni, amely a kar oktatóit és hallgatóit minden tekintetben kielégíti. Persze ebben sem könnyű olyan bölcsnek lenni, hogy a döntés megnyugtatóan dűlőre vigye a problémákat.

Egyes nyelvszakosoknak eddig is volt lehetőségük rövidebb-hosszabb külföldi tanulmányútra. A kis szakok ebben a tekintetben jól állanak. A korábbi állapothoz képest jelentős előrelépés történik a nagyszakok terén is. Lehetőség van arra, hogy minden oroszszakos legalább egy félévet tölthessen a Szovjetunióban,

A tantervek a korszerűsítés formailag könnyebben megfogható réséz alkotják. Az egyes tárgyak követelményrendszerének pontos kialakítása nemcsak tantárgyi probléma, hanem az ismeretanyag közlésének, számonkérésének metodikáját is magában kell hogy foglalja: az ellenőrzés és számonkérés legkülönbözőbb módozatait^is. Ezt központilag kidolgozni minden szakra szinte lehetetlen. Ebben a legmesszebbmenően a szakbizottságokra és a tanszékekre kell támaszkodni és szinte szakonkint eltérő rendszert kell majd kidolgozni,

7

Köpeczí Béla megmagyarázza, hogyan értette az "arányositástM. A- mikor az idegennyelvszakok különleges helyzetéről volt szó, tekintetbe vették a nyelv- és stílusgyakorlatokat mint speciális, jelenségeket. Ez azt jelenti, hogy az összes féléveket véve kb.

3o óra a nyelv- és stilusgyakorlat. Köpeczi Bélának ott van a problémája, hogy amikor a történelemnél vagy a magyarnál megmaradunk a 9 ói?a félévi átlagnál, azaz a 72 óránál, akkor az idegennyelvszakoknál tulajdonképpen nem /+ lo %/ 8o órával számítunk, hanem a nyelv- és stílusgyakorlatok miatt az óráknak egy jelentős mennyisége nem ugyanolyan fajsúlyú és jellegű, mint a magyar vagy a történelem szaknál. Ez természetesen felveti azt az általános kérdést, hogy meg kell nézni a követelményrendszert az egyes szakokon belül, de a szakpárosításoknál is.

Oláh Gyula, utal arra, hogy uj egyetemi szervezeti-működési rend van kialakulóban, s a vonatkozó utasítástervezetek a kiadás stádiumában vannak. Ezek adják meg az elvi lehetőséget az egyetemek szabadabb működésére. Ennek során kerül sor például a tantervek meghatározásának, jóváhagyásának az ÉGD elé utalására. A karok tanterveit az egyetemek ennek a kiadandó utasításnak szellemében készítették el. /A karok tanterveit a karok készítik elő és az ÉGD fogja jóváhagyni./ Ezeket az ET által jóváhagyott tanterveket fel kell küldeni a MM-be és az MM észrevételezhet. Az említett szabályzat még nincs itt és a tantervi irányelvek sincsenek még kiadva, de az elvek már most érvényesülnek. Ha azonban ezeket a tanterveket nézzük, ezek még nem teljesen komplettek, bizonyos olyan dolgok hiányoznak belőlük, amelyek korábban a tantervekben