Eötvös Loránd Tudományegyetem Egyetemi Tanácsának ülései, 1968-1969 (HU-ELTEL 1.a.32-35.)
1969.05.16. - 2. Előterjesztés P. Kovács Ferencné Wittmann Gizella kitüntetéses doktorrá avatására - 3. A bölcsészettudományi és természettudományi karok tantervi javaslatai
célravezetőképpen azoknál, akik részére ez lenne az egyedüli kötelezési mód. A hallgatókat tartalmi eszközökkel kell meggyőzni, hogy miért fontos az előadás /tematikák előre való közlése stb./ Ma azonban még a követelmények sincsenek előre a hallgatók kezében. Székely György nagyon egyetért azzal, ami a speciális kollégiumok és szemináriumok jegyének beszámításáról van az anyagban,^-mert igy a tanszékek tudományos módszert adhatnak és serkenthetnek. A 15. pont program a következő és a további tanévekre. Ezt egy kicsit hasznos lenne bőviteni. Nagyon időszerű az a megfogalmazás, hogy az oktatói munkában való nagyobb anyagi és erkölcsi érdekeltség elvét érvényesíteni kellene, de hozzá kellene tenni, hogy az oktatói terhelés, lelkiismeret és felelősségérzet nagyon differenciált jellegű.Akik a követelményeken felül teljesotenek, azokat valóban részesíteni kellene valamiben, de az oktatói felelősség is nagyobb mértékben érvényesitendő.Sokkal inkább részletezni kellene a hallgatók önálló munkája irányításának és ellenőrzésének elvi és gyakorlati kérdéseit, mert ezen múlik, ho^y valóban ki tudják-e használni az időt. Meg kellene említeni a diákkörök szerepét es a tanszékekhez való viszonyát, az egyetemi kollégiumok szerepét és az ott folyó munka jobb összekapcsolását az egyetemi tanulmáT nyokkal. Valami összhangolásra is fel kellene hivni a figyelmet. Ami a nyelvtanulást illeti meg kellene mondani, hogy hányadik félévben kívánatos befejezni egyik, vagy másik idegennyelvet. Fel kellene hivni a figyelmet arra is, hogy a nyelvtanulás is elősegíti a szaktanulmányokat, A tanszéki könyvtárosok szerepét is meg kellene itt emliteni. Ok jelenleg nincsenek benne a tanszéki kollektívái ban? viszont éppen az önálló tanulás időszakában ráható tevékenységűk kiegészitheti azokat a törekvéseket, hogy a hallgatók jobban kihasználhassák az időt. Bolla Kálmán elmondja, hogy a bölcsészkari szaktantervek elkészítése során abból indultak ki, hogy az oktatás korszerüsitése komp-, lex feladat, amelynek ezek a tantervek csak egy kis részét képezik. Például az egyes tantárgy követeimé tárrendszerének és követelményszintjének kidolgozásával nem volt idő és lehetőség foglalkozni} ez a következő lépés lesz* A karon a.cél az volt, hogy az egyetemi oktatás korszerűsítésével foglalkozó, az EE által is jóváhagyott előterjesztés előírásainak megfelelően és szellemében az egyes szakok és tárgyak oktatására fordított tanítási órákat állapítsák meg, a számonkérés formáira történjék utalás az első fázisban. Ezt elvégezték, a szaktanszékek kidolgozták a tanterveket. Volt olyan szak, ahol csökkentésre szükség sem volt, hanem esetleg egy? két óra emelésre, mert már előzőleg megvalósították a csökkentést. Ami a kollokviumok és vizsgák számat illeti, volt szak, ahol emelni kellett ezek számát, gységesiteni kellett karon belül az egyes szakokon a szak oktatására fordított időt és a hallgatók.terhelését, ami nagyon aránytalan volt az egyes szakok között. Az itt bemutatott tantervek megfelelnek az ET által jóváhagyott irányelveknek, s egyedül idegennyelvszakoknál vált szükségessé egy-két T órával túllépni a szak oktatására megállapított átlagóraszámot. A magyar szaknál is kijön a 9 órás átlag. A tanszékek,által el- ^ készített tanterveket a szakbizottságok megtárgyalták, a tanszékcsoportokban az egyeztetés megtörtént, kari szinten is elkészítették
