Eötvös Loránd Tudományegyetem Egyetemi Tanácsának ülései, 1967-1968 (HU-ELTEL 1.a.30-31.)
1968.07.04. - Határozatok, mellékletek
13 -tartama komolyabb rövidülést ne szenvedjen, Amennyiben a vizsgacentri-kussag csökkentésében, illetőleg a kollokviumok számának.más mérési lehetőségekkel való helyettesítésében előre tudunk halódni, a vizsgaidőszak kiterjeszkedésének a veszélye nem is áll fönn. Főként egyem természettudományi szakokon már eddig is.sikerrel alkalmazták azt az elvet, hogy a felvételi vizsgán átkerült, de egyetemi tanulmányok folytatására mégis kevésbé vagy egyáltalán nem alkalmas hallgatókat mar az I, vagy a II« évfolyam vizsgáin kell "kiszűrni”# Ezt a helyes elvet és gyakorlatot is ki kell terjeszteni minden szak viszonylatában, az egyes részlegekben még jelentkező jegyadási liberalizmusnak mindenokelőtt az alsó évfolyamokon okvetlenül szükséges felszámolásával* A jövőben nem szabad annak a mind egyéni, mind társadalmi szempontból káros, veszélyes helyzetnek előfordulnia, hogy hallgatók egész sorozatáról IV. vagy V.cves.korukban derül ki egyetemi tanulmányokra való alkalmatlanságuk ténye0 6# Elsősorban egyes természettudományi szakokon a lépcsőzetes képzés megvalósulásának a jelei mutatkoznak, melyben az alsóbb évfolyamok általános és alapozó jellegű, képzését a felsőbb évfolyamokban a specializálódás igényeinek több-kevesebb kielégitése követi. Nagyon sok szakunkon azonban a szak nagy egészén belül a képzés meglehetősen egyoldalúan koncentrált, egysikú és ezáltal gyakran sematikus, nem ve-. szí eléggé figyelembe sem a hallgatóságnak a speciális témák iránti növekedő érdeklődését, sem az egyes szakmákon belül a differenciáció irányában ható fejlődést, sem az ide vonatkozó társadalmi igényeket. Vannak olyan szakok, ahol - igaz, hogy nem kis részben az oktatói keret szűkös volta miatt - speciális tanulmányok folytatására úgyszólván egyáltalán, nincs lehetőség, ahol a szakszemináriumok, szakkollégiumok tipusa alig létezik# Az egyszakosodás lehetőségei, a bölcsésze ti B/ és 0/ szakok rendszerének megvalósítása stb, e problémát legföljebb csak érinti és bizonyos vonalakon enyhíti, de nem oldja meg, mert itt elsősorban a ’’nagyszakok” belső differenciációjónak a hiánya vagy csekély volta okoz nehézségeket* A fejlődést mindenesetre az általános évfolyamokra való koncentrálása irányában, illetőle mokon a képzés többsikúvá, differenciáltabbá tétele képzésnek az alsóbb g a felsőbb évfolya, a speciális fog-