Eötvös Loránd Tudományegyetem Egyetemi Tanácsának ülései, 1967-1968 (HU-ELTEL 1.a.30-31.)

1968.01.29. - 1. Az egyetem és a párt szövetségi politikája

goriok a tudományos, a másiknál as oktató Jellegű pozitívumok, a harmadiknál * föloß a párttá .oknál - a politikai Jellegű pozitívumok, vioaont mirsio jyikaél hiányaik valamelyik* ta a párto«» kivüliekaöl engedményt adunk a politikai Jelleg rovíaáro, úgy óiv soci, hogy Joggal vetődik föl ©gyes párttagok kor boa as as igény, hogy akkor náluk esetleg egynémely vonatkozásban legyen eltekintés a másik követelmény egyértelmű számonkérésétől* &og kellőn© mondani, hOí'-y aaórt a párttagok kétségtelenül Jelent )© hányadukban kiveszik részüket a társadalmi munkából, a politikai launkó* bólt ős oktatómunkából, mögpodUk, aeuciiaálinaiu uai elvonja okot a tudományon munkától. én akikor az értékítélet meghuzásd«« kerül a sor, akkor ogy klóéit a tudományon ama. a szintjén bánód ik mag as értékelőn, on azok az oktatók, akik viszont csak tudományon «unkával foglalkoznak, ö akiknek éppen őzért a közólotbon nagyobb a tekintélyük, sokszor előnyben, a párttagok pedig hátrányban rőszosülaofc« öem olyan egyezeré fcoiiát oz a kerdénf elvetés« .zt rum lőhet úgy fölvetni, hogy« kit kell előnyben részesíteni, ciorfc az élőt nagyon bonyolult, óe olyan problémákat vöt fel, amelyekből a teüloő soomlóid agvértolisüeD következtet# A i az elvi álláspont kérdését eniiti, azt hlaseu ttegkőzolitőon egyenlő elbírálás sséla- Bégesséne föltétlenül fennáll, én est a Jövőn n Jobban kell alkalmaim, mórt oa a kérdés fussáltsógot őzül. Kilöokc elvtárs ©omlottá, hogy a yoe tanssókvozetöket leváltunk* de ugyanakkor olyanokat, aíTik oöben a megítélésben ugyancsak levulthafcók leanónők, mégha yudk* Félálláooo tanszékvezető ooa lohet, a végrehajtások sorún asonb n feoaültaég támadt, csert az egyik maradhatott, a taásik nem* Aß e,jy a aoerapontjáb >1 mégiscsak sértést arodményoa, hogy ö suta, a másik igen« Vonatkozik oá a nyugdíjazások, ao ölő* léptetések kérdésé re otb# is«

A nemzedéki probléma taüproblóu, ás ugyanokkor igoa probléma« ABért igán* ráért ilyen mimig von, és no akarjunk olyan ellen harcolni, ami ellen nőm lehet« tm a probléma mér a Caoládb a íg n&; - van* miért no lenn« mog akkor ae életben? A kérdés as, hogy a me,- - lévő probléma tullépl-o azokat az általát n elfogadható éo - .indem» kor jé lent kezd problémákat* ijciolyok vannak és mindig ieszaok, tóig eaberioóg lesz, mert a fiatolok almiig meg akarják váltani n világot# I s aurából az életkorból adódik« .«ok a kérdések eisösotr» ben káderpolitikái kérdésekből dódnak* káderpolitikánkban am vagyunk eléggé körültekintők és a funkciók adásiba« egyenetlenné- "dk vannak« egyesek valóban túl vonnak halmosra s Így ogóoaoógl ozom» pontból iu hátrányos helyzetbe kcidluek, máeok agyainkkor etjy kicsit uí y őrzik, hogy a beírnák lévő energia - amit Jóindulattal akarnak a fcúreadaiocj javára fordítani - meglévő munkamennyiségtől miatt ne« tud belőlük kijönni* A kor szempontjából kozépg*rnitárának m amely no elmúlt 2a év alatt felnőtt, t*bőségében a társadalmi harcokból is kivette részét, a tudományban megerősödött - Jóócskóa vamjuk olyan trójai, akik sehol siacsonek, kivéve zt, hogy mint oktatók vannak alk lm; zva, és részükről Jogos elógodotlötisóg van, timely feloldásra vár* Vegyünk egy példát# Ab irodaiadrok körében az elmúlt hotokbon-hóüt gokban ©léggé komoly l ossalteég volt a iöicsósakuronj amely © y konkrét kérdő» kapcson robbant ki* Valamikor megjelent az irodalomtörténet, «melyet beozántott k* 1-1 1/2 ówel ezelőtt bútoroz fc ezulotott újbóli meg jelent ctősóro, minién megvolt hozzá, csak szerkesztő kellőtt volna*