Eötvös Loránd Tudományegyetem Egyetemi Tanácsának ülései, 1961-1962 (HU ELTEL 1.a.18-19.)
1962. április 20. - Napirend előtt: Turóczi Trostler József profeszor haláláról való megemlékezés - 1. A tanszéki jelentések tárgyalása
Vo 8 A nemzetközi érdeklődést mutatják azok a meghívások, amelyek e tárgykörbe' vendégelőadások tartására szólnak; az elemirész-fizikai osztály tagjait * legutóbbi egy-két évben Moszkva, Dubna, Leipzig, Jéna, Varsó, Wrocla"; Krakkó, Prága, Pozsony, Róma, Nápoly, Bécs, Trieszt, München, Géni, M1' lánó egyetemei és kutatóintézetei hívták meg, kérték fel előadások tartására A nagy akadémiai kutatóközpontokhoz viszonyítva különleges szí»* jelent az intézet munkájában az, hogy egyetemhez kapcsolódik. A nevek" munka, egyetemi hallgatók oktatása, fiatal tudósok kiképzése elválaszthat»*lan egységbe forr az önálló kutatással. Számos tanújele van ennek. A fizik»;jelölt hallgatók szakképzését szolgáló speciális kollégiumok — a klasszikus é modern fizika legkülönbözőbb területeiről — külön vonzóerőt fejtenek ki ne»1 csak a hallgatóság legjavára, hanem különféle kutatóintézetek diploi»»1 fiatal fizikusaira is. A diplomamunkán dolgozó hallgatók aktív tagjaivá váló** az intézet kutatócsoportjainak, olykor versenyre kelnek munkájuk révén** idősebb munkatársakkal is. Kutatási eredményeik nemegyszer élőkép idegen njelvű folyóiratokban, Akadémiánk Actájában vagy külföldön látó** napvilágot. Az ország több tanszékén és laboratóriumában dolgoznak oly»11 kutatók, akik munkájukhoz az első indítékot itt kapták. Az intézet életében talán legfontosabb szerepet a közös szakmai megbes»1’ lések játsszák. A „Puskin utcai szemináriumok’' hagyományos sorozata ne»1 csak az intézet tagjai számára jelentik hetente a legfontosabb szakmai pr°í rampontot. Ezeket a legkülönfélébb elméleti és kísérleti fizikai intézrif^ munkatársai látogatják, így élénk vitával, kritikai megjegyzéseivel és konstrü*. tív |>erspektívájával fontos fórumot nyújt különböző intézetek és különb»*: munkaterületek kötetlen, mégis gyümölcsöző egybehangolására. Gy«ky utaznak fel az ország más városaiból is egv-egy érdekesebb téma megvitatás»** A hazánkba látogató külföldi elméleti fizikusok szívesen választják a köte*'^ előadásnak, közvetlen eszmecserének e szeminárium által nyújtott módját) ** egv-egy szakkérdés részleteit akarják megvitatni szakembeVek társaságából Nagy azon kutatási témák és eredmények száma, amelyek e népszerű vetelek baráti szívességi!, egyben komoly kritikát is nyújtó tudom«».' légkörében fogantak. Természetesen mai életünk aktív pezsgésében, egész társadalmunk U*» » letes kulturális felemelkedésének korában nem maradhat meg senki egy k'1**^, intézet vagy egyetem falai között. Nem múlik el hét anélkül, hogy a fiat»**^ vagy tapasztaltabb kutatókat ne kérnék fel más kutatóintézetek, főiske'1^ társadalmi szervek, középiskolai pedagógusok, sőt nagyüzemek arra, hog.' fizika tudományának alapproblémáiról előadást tartsanak, fis arra az é’Ccltapasztalatra tettek szert az előadók, hogy ha az ilyen előadásban nem eléírj, tek meg látványos és felületes népszerűsítéssel. hanem elvontabb. a niél.'*^ összefüggéseket — és problémákat — feltárva igyekeztek bemutatni a nl0íW fizika dialektikus materializmust tükröző világképét, csak nő az érdeke*^« Gyakran előfordul, hogy a főváros valamelyik üzemében tartott megismétlését hamarosan több más üzem. társadalmi szerv vagy tovább» * tanfolyam kéri. Végezetül, de nem utolsósorban rá szeretnénk térni az Alapkll)í#Ii Csoport munkafeladataiuak egy igen lényeges területére, amely s201.'*! t összefügg mind az egyetemi és egyetemen kívüli oktatással, miiül tudományos alapkutatások profiljával. Az elméleti fizika filozófiai jelenté»1 gondolunk. Az elméleti fizika filozófiai problémáihoz kapcsolódó felad*1* «II; K\l 5 26
